G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
7 393 bői fordította. Német nyelvismeretre aszódi és főként pápai diákévei alatt tett szert. 103 Pesten nem nagyon tudott dolgozni, ezért barátai tanácsára 1843. augusztus végén Gödöllőre jött. Itt három hét alatt el is készült a fordítással. A regény szerzője, James George Payne Rainsford (1799-1860) nem jelentős, de történelmi regényei révén népszerűvé vált angol író. A Petőfi Sándor összes művei kritikai kiadás készítésénél a fordítást összevetették az eredetivel, 10 4 és ennek során kiderült, hogy Petőfi sok szövegrészt kihagyott a műből - feltehetően a szerkesztő jóváhagyásával -, versbetétek és hosszabb leíró részletek maradtak el. Teljes terjedelmében 1844. május 26-án jelent meg a regény. Nagy Ignác 400 váltóforintot fizetett a munkáért. Petőfi színészi alapjelmezeket vásárolt a pénzen: fekete nadrágot, frakkot, atillát, álszakállt, parókát, két trikót, könyveket és egy erős útiládát, Erdélybe készült ugyanis színésznek. 10 5 Petőfi Gödöllőn a Gazdasoron szállt meg Szombat Jánosék házában, mely a mai gimnázium épülete mellett állt. A Vasárnapi Újság ban 1862-ben közölt képen kívül Jaschik Álmos rajzát is ismerjük a lakóházról. 10 6 Amint az Györe Zoltán munkájából kiderül, Szombat János már 1843. március 8-án meghalt „szárazbetegségben", azaz tüdőbajban, tehát a két fiút nevelő özvegy adta bérbe a szobát a fordításon dolgozó költőnek. A családnak szüksége volt a házbérre, a költőnek meg módjában volt fizetni azt a Nagy Ignáctól kapott előlegből. A költő a fordítói munkán kívül sétákat tett, ismeretségeket kötött, kirándult egykori aszódi iskolatársaival Hévízgyörkre, Domonyba, Pencre, Aszódra. 10 7 1843. augusztus 29-én egy társasággal meglátogatta a Grassalkovich-kastélyt, és beírta nevét a kastély vendégkönyvébe. 10 8 Ezenkívül két verset datált Gödöllőről, a Merengés („Gödöllő, 1943. augusztus vége") és a Temetőben („Gödöllő, 1843. szeptember") címűt. Nem kitűnő versek, „az egyiket a tűz helyett csak az anapestusok lökik szakaszról szakaszra" - írja róla Illyés Gyula. 10 9 A Merengés című vers 1843. november 15-én jelent meg az Athenaeumban Pönögei Kiss Pál álnéven, és egyik versszaka miatt Hisz Petrarca és Petőfi Félig-meddig már rokon, Annál inkább osztozhatnak A borostyánlombokon. hevesen támadta a költőt a korabeli kritika. Holott a szemére hányt elbizakodottság he103 MEZEI M. 1974. 127., 129., 134. p. 104 PETŐFI S. 1973. VI. köt. 458-472. pp. 105 RATZKY R. 1994.94. p. 106 KERÉNYI F. 1998. 33. p. A házat az 1960-as évektől átépítették és egy emléktábla hirdette rajta, hogy „E házban lakott Petőfi Sándor 1843 évben" (a tábla ma a Gödöllői Városi Múzeumban található). 107 KERÉNYI F. 1998. 32-33. pp., Kardos Győző: Petőfi Gödöllőn. 1979. Kézirat. GVM A 89.13.1. 108 Á gedellői urasági kastélyt és díszkertet látogatók névkönyve. 1840 September 4-től kezdve 1844 Junius 23-ig. OSZKKt. Quart. Hung. 1011. 109 ILLYÉS Gy. 1963.128. p.
