G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI

394 lyett inkább önirónia, önbiztatás szólt a versből,

11

0 hiszen nehéz helyzetben volt Petőfi, színészi próbálkozásai kudarcot vallottak, s a fordítás bértollnoki munka volt számára. A Temetőben című vers az 1844 novemberi kiadású Versek című kötetben jelent meg. 1845 tavaszán átutazott Gödöllőn. Felvidéki útjának első napján, április l-jén a pest-eperjesi gyorsszekér megállt Gödöllőn, s a költő így emlékezett erre Útirajzok című munkájában: „Azt mondják, hogy Gödöllőnek igen szép vidéke van. Nem tudom: igaz-e? mert már temérdekszer láttam, s így az első benyomást elfeledtem, most pedig restellem újra megvizsgálni. Gödöllőn lovakat váltánk és reggelizénk." Ez a megállás a mai múzeum épületében, a Hamvay-kúriában történt, ahol abban az időben fogadó működött. Az épület földszintjén a sarokszobában helyezkedett el az étterem.

11

1 Másodszor 1845 nyarán időzött hosszabban Petőfi Gödöllőn. Erdélyi Ferenc (18031865) református lelkész meghívására utazott ki többször a fővárosból. A lelkésszel feltehetően 1843-as első gödöllői tartózkodása idején ismerkedett meg a költő. Téves az az állítás, hogy ismeretségük Debrecenből származik. Erdélyi Ferenc idősebb volt a költőnél, már 1832-től Gödöllőn szolgált, és 33 éven át, egészen haláláig itt munkálkodott. 1865. április 23-án halt meg tüdősorvadásban, a gödöllői temetőben nyugszik."

2 A hazafias ellenállás vezető embereként szól róla íróvá lett fia, Erdélyi Gyula (18511912). A katolikus pappal együtt szervezte a nemzetőrséget 1848-ban Gödöllőn, s a győztes isaszegi csata után, a Grassalkovich-kastélyban megpihenő Kossuth Lajos mellett állt a kastély erkélyén. A szabadságharc bukása után honvédeket bujtatott, engedte a szózat éneklését a templomban. Az 1855-ös kolerajárvány alkalmával tanúsított önfeláldozó magatartása miatt Ferenc József-keresztet kapott."

3 Az 1848-1849-es szabadságharc alatt tanúsított hazafias magatartását dicsérte a korabeli krónikás is: „Ez ám az ember (...) Dicséretére legyen mondva, a kardot is tudja úgy forgatni, mint a bibliát, ha kell." A kastélyban berendezett kórodában sínylődő beteg honvédek nem kaptak elegendő ennivalót, ezért kijártak a házakhoz ebédelni. A református lelkész asztalánál naponta hatvanan is ettek."

4 Az Erdélyi Ferenc halála alkalmából írt nekrológ szerint: „... soha vezérszerepre nem vágyódott, de mindég ugy cselekedett, hogy azt kiérdemelje. Egyházának nem csak a lelki dolgokban volt szeretve tisztelt feje és vezetője, hanem minden ügyes-bajos viszonyok közt, ahol a hívek tanácsra, munkás segélyre szorultak, hozzá mint atyjukhoz fordultak s az ő praktikus esze és szerető szíve mindenütt eltalálta a dolog nyitját. (...) A ki itt [Gödöllőn] házánál valaha megfordult, bizonyosan emlékezetében maradt az a mindég vidor, mindég előzékeny család, hol a vendégszeretetnek nem volt határa, hol előkelő és szegény 110 Szörényi László 2004. május 24-én a Petőfi Irodalmi Múzeum egyik tudományos konferenciáján azt állította erről a versszakról, hogy ez szellemes szójáték Petőfi versében, mert Petrarca is megváltoztatta a nevét (Petraccónak hívták eredetileg), ahogyan a magyar költő is Petrovicsról Petőfire magyarosított, ebben áll kettejük rokonsága. 111 Gedellői vendégfogadó épület részeinek Lelet-tára. 1850. június 26. GVM TD 2001.1.1. 112 Sz. n.: Emlékkövek. 1. Erdélyi Ferencz... Protestáns Képes Naptár, 1867. 47-48., GYÖRE Z. 1996. Ref. 1461. 113 ERDÉLYI Gy. 1890. 42-46. pp. Kossuth Lajosnak az isaszegi csata utáni gödöllői tartózkodását ábrázolja BiaiFőglein István Kossuth Lajos szemléje Gödöllőn 1849. április 7-én című olajfestménye, ami 1951-ben készült és a Hadtörténeti Múzeum tulajdonában van. 114 KISBÉRI L. 1849.138. p.