G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
386 munkán túl, saját birtokán is foglalkoztatta, rábízta birtokainak feltérképezését is. 73 Kneidinger András beszélte rá nővérét, hogy a kis Ignácot adja hozzá, s majd mérnököt képez belőle, így Fessler 1768-ban fél évet Pozsonyban töltött. Ekkor azonban Kneidinger Andrásnak Horvátországba kellett utaznia a trenki birtok felmérésére, amelyet Mária Terézia ajándékozott Grassalkovich Antalnak. így Fessler visszament Győrbe. Már középiskolai évei alatt sokat olvasott, gazdaságos időbeosztással élt, s ez tette lehetővé, hogy nagy olvasottságra tegyen szert. Ez a korai műveltség és munkamódszer alapozta meg későbbi tudósi, írói pályáját. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után, 1772-ben a jezsuita rendbe szeretett volna belépni, nem véletlen, hogy a retorikai osztály befejezésekor Szent Ignácról készített beszédet. A jezsuiták eltanácsolták Fesslert, 1773-ban pedig XIV. Kelemen pápa fel is oszlatta a rendet, így ez a terve meghiúsult. 1773 júniusában édesanyjával látogatást tettek Budán egy másik nagybátyjánál, Kneidinger Györgynél, aki a budai kapucinusok filozófiai lektora volt. E látogatás hatására tizenhét éves korában, 1773-ban Móron a kapucinus rendbe lépett be Innocentius néven. A kolostorban töltött próbaév csalódást okozott neki, az első rendi év még nem járt rendszeres iskolai tanulmányokkal, csak a vallásos és szerzetesi élet gyakorlati ismereteit sajátította el a novícius mester irányításával. A kapucinusok szigorú napirend szerint éltek. A rendi elöljáróság több pontból álló szabályzatban határozta meg a követendő mindennapi életet: a reggeli ima kezdete nyáron 4 óra, télen 5 óra volt, elmélkedésre és lelki olvasmányok végzésére kötelezték őket, az istentisztelet rendjét a helyi elöljáró állapította meg. 74 Fessler kedvelte az ebéd alatti felolvasást a refektóriumban és a napi kétszeri meditálást. Az oltárlépcső sikálását, a söprögetést, a mosogatást a konyhában, a kerti munka végzését azonban nagyon unta. Az sem tetszett neki, hogy durva, feszes ruhában mezítelenül kellett aludniuk. Az előírásokat azonban be kellett tartani a rendben, így próbálták ki az új tag elhivatottságát. Ettől az életmódtól annyira elment a kedve, hogy már a rend elhagyásának gondolatával foglalkozott. Vezetője, P. Onesimus észrevette a bajt, és ellenszerül a pogány Seneca műveit adta a kezébe, s ez lehetőséget adott Fesslernek, hogy a misztika világa mellett megismerkedhessen az erkölcs világával is. Seneca írásai fontosak voltak Fessler jellemformálódása szempontjából. Rávezették a fiatalembert, hogy van egy világi bölcsesség, melyhez nem a határozatlan rajongáson, hanem a határozott akaraton át vezet az út. 7 5 1774. július 9-én tette le ünnepélyesen a fogadalmat Móron, ezen édesapja nem lehetett jelen, mert egy hónappal korábban meghalt. A fogadalomtétel után rögtön, még július hó folyamán a besnyői zárdába került azzal a céllal, hogy minél jobban hozzánevelődjön rendjének szelleméhez, mielőtt rendi iskolai tanulmányait megkezdi. 1774 júliusától 1775 szeptemberéig volt a besnyői kapucinusoknál. Besnyőre Grassalkovich Antal gróf telepítette a kapucinusokat 1763-ban. A Gödöllő melletti besnyői pusztán egy régi templom helyén emelt először egy kis loretói kápolnát, majd alsó- és felsőtemplomból álló nagy barokk templomot. A grófi család kriptája is 73 FALLENBÜCHL Z. 1996. 60. p. 74 BARTAL I. 1929. 54-55. pp. 75 KOSZÓJ. 1923. 110-11. pp.
