G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
387 az alsótemplomban került elhelyezésre. Feltűnő, jól látható helyen áll a templom és a kolostor, az Aszód felé vezető országút melletti kanyar dombján. A loretói kápolna alapjainak ásásakor egy kis, csontból készült Mária-szobrocskát 7 6 találtak, ami aztán híres búcsújáró hellyé tette Besnyőt, neve is ezután változott Máriabesnyőre. Egyre több hívő érkezett, az emberek hittek a besnyői Mária csodatevő, gyógyító erejében. A templom működtetésére, a búcsújárások szervezésére, lebonyolítására, a zarándokok lelki szolgálatára telepítette a kapucinus szerzeteseket Besnyőre 1763-ban Grassalkovich Antal. 7 7 Mivel a koldulórendi kapucinusok vagyonnal nem rendelkezhettek, alamizsna címén a gróf ellátta őket a szükséges élelmiszerrel és tűzifával. A szerzetesek rendszeresen misét mondtak az alapítóért és családjáért. Mivel Besnyő akkor teljesen lakatlan puszta volt, Grassalkovich a kolostor mellé hét házat építtetett, melybe uradalmi cselédeket költöztetett azzal a feladattal, hogy a szerzetesek segítségére legyenek a templom és zárda tisztántartásában, a búcsúsok elszállásolásában, de szigorúan megtiltotta az italmérést a templom közelében. 1771 szeptemberében - nem sokkal Fessler érkezése előtt - nyilvánították formális konventté, azaz rendesen megalakult kolostorrá, szerzetesteleppé a besnyői intézményt. Fessler érkezésekor már 16 szerzetes élt a kolostorban. 7 8 Annyira elterjedt a Mária-kultusz, a helybeli és szomszéd falvak lakosai olyan nagy számban jöttek, annyira emelkedett a gyónók száma, hogy a tartományfőnökség kénytelen volt az atyák számát emelni. , 1767-ben 6, két év múlva már 10, sőt később 11 páter munkálta Besnyőn s szükség szerint a környékbeli plébániákon a lelkek üdvét." 7 9 A besnyői Mária-szobor nagy kultuszának kialakulásához hozzájárulhattak az atyák is, hiszen köztudottan a kapucinusoknál a legnagyobb az ereklyetisztelet. Az alapító gróf, aki hatalmas és kiterjedt birtokain 33 templomot építtetett, 8 0 jól felszerelte az általa alapított, épített vagy helyrehozott plébániákat, gondoskodott a berendezésükről, papi felszerelésükről. A besnyői kolostort nagyon jó adottságúnak írta le Fessler önéletrajzában, a tágas cellák kályhával is el voltak látva, ami nem volt jellemző a kapucinus rend egyéb zárdáira. Az ebédlő melletti udvarban virágoskertet alakítottak ki, fráter Guido valóságos függőkertet varázsolt a kert középső, meredek részén. A 16 szerzetes mindegyikének külön virágoskertje volt, a zárdához tartozó gyümölcsöskert, 76 A kegyszoborról lásd MAROSI E. 1991.43-45. pp., Ii98 77 A latin nyelvű alapító oklevelet, melyet Bécsben 1763. október 27-én kelteztek, gróf Grassalkovich Antal, a kapucinus tartományfőnök és a rendi kormánytanács tagjai írtak alá és pecsétjükkel hitelesítettek. A gróf királyi jóváhagyásról is gondoskodott, a Consensus Regiust 1771. július 19-én Bécsben írta alá saját kezűleg Mária Terézia és nagy függőpecsétjével is ellátta. Mind az eredeti alapító okirat, mind a Consensus Regius a Kapucinus rend tulajdonában van. A királyi jóváhagyás hiteles magyar fordítását, ami szintén a rend tulajdonában található, közli LÁBADI K. 2003. 70-73. pp. 78 Fessler írja ezt a számot az önéletrajzában. (Ld. ABAFIL. 1878.621. p.) Bár Grassalkovich a végrendeletében még csak 11 barátról tesz említést, „Ebben már-is 11 Capucinus vagyon", s a végrendelet 1771-ben, Fessler érkezése előtt 3 évvel íródott. (Grassalkovich A. gróf végrendelete. Közli: Marczali Henrik. Codicillus Testamenti mei Anno 1771. Die 15-a Januarii conditi. Gödöllő és Vidéke. 1898. ápr. 17. 134.) A besnyői História Domusból világosan kiderül, hogy 1774-ben 11 kapucinus barát, Fessleren kívül 1 klerikus (katolikus papnövendék) és 4 laikus (fogadalmat tett, de pappá nem szentelt) testvér élt a besnyői kolostorban. 79 BARTAL 1.1929. 57. p. 80 BARTAL 1.1929. 23. p.
