G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
383 Ám a Grassalkovichok és a róluk szóló legendák, történetek tovább éltek, és még később is megihlették az írókat. Zilahy Lajos a 20. század elején írt egy darabot Grassalkovics (sic!) címmel. Az egyfelvonásos vígjátékot 1924-ben és 1941-ben játszották a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Hevesi Sándor és Németh Antal rendezésében. Az 1800 körül játszódó darab Grassalkovich (III.) Antal herceget gazdagnak és sznobnak mutatja be. 6 3 A KAPUCINUSOK KULTURÁLIS SZEREPE A kastélykápolna nem volt plébániatemplom, bár rendszeresen tartottak benne misét nemcsak az uraság, hanem a lakosság számára is, sokáig adminisztrátor, ideiglenes vezető látta el a papi teendőket. Valójában a kapucinus szerzetesek végezték a lelki gondozást a Grassalkovich-uradalomban. A csodatevő kegyhely fenntartásával több ezer emberre gyakoroltak hatást. A búcsújárások szervezésével és bonyolításával, a szent könyvek, ereklyék, szentképek terjesztésével kultúraközvetítő szerepet játszottak. A kolostorban élő barátok az aktív, szervező munka után elmélyült olvasással, önképzéssel töltötték idejük nagy részét. Oktatással is foglalkoztak, és a História Domus lelkiismeretes, részletes vezetésével lényegében történelmet írtak, ez a dokumentum nélkülözhetetlen forrás a tudományos kutatás számára. Jól felszerelt könyvtár állt Máriabesnyőn a szerzetes atyák rendelkezésére. Ezt bizonyítja Fessler Ignác Aurél rövid besnyői tartózkodásának története, és ehhez a könyvtárhoz kötődik egy régi nyelvemlék, a Máriabesnyői töredék is. MÁRIABESNYŐI TÖREDÉK A 15. század végéről származó magyar nyelvű ferences kódextöredéket Jablonkay Gábor S. J. találta meg a nagyszombati jezsuita rendház könyvtárában 1909-ben. A Major János S. J. által bővített Magnum Speculum Exemplorum 1611 -es kiadása volt az a könyv, amelynek pergamenkötésében fölfedezték a nyelvtöredéket. A zöldes pergamenkötés hátlapja megsérült, és a nyelvtöredékkel pótolták a sérült részt. A könyv címlapján különböző feljegyzések találhatók, ezekből lehetett következtetni a korábbi tulajdonosokra. A feljegyzésekből az derült ki, hogy a könyv 1765-ben a besnyői kapucinusok tulajdonában volt, a nyelvemlék ezért kapta a Máribesnyői töredék nevet. A kézirat sorsa a hitelesítő levél 6 4 feljegyzésein át követhető nyomon. Bús Jakab S. J. tartományfőnök nyilatkozott Budapesten 1909. szeptember 23-án arról, hogy a kézirat a Jézus Táraság magyar provinciájának a tulajdona. Majd a későbbi tartományfőnök, 63 A darabot Kiss Éva középiskolai tanár, helytörténész fedezte fel az OSzK Színháztörténeti Gyűjteményében. A darab gépelt példánya MM 3622, súgópéldánya N. Sz. G. 135. Kötetben megjelent: Zilahy Lajos: Az ökör és más komédiák. 3. kiadás. Bp. 1929. 165-179. pp. Zilahy Lajos munkái II. 64 MTA Kézirattár Ad. 308/1952.
