G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI

384 Speiser Ferenc S. J. a pécsi kollégium elöljáróságára bízta megőrzés végett, a feljegy­zésből nem derül ki, hogy mikor. Végül a Jézus Társaság magyar rendtartománya fel­ajánlotta a nyelvemléktöredéket a Magyar Tudományos Akadémiának 1921. október 19-én. 6 5 A Máriabesnyői töredéket Jablonkay Gábor S. J. publikálta a Magyar Nyelv 1910. 1. számában. Mivel kapucinus rend tulajdona volt a nyelvemléket tartalmazó könyv, valószínűsít­hető, hogy a töredék is ferencrendi eredetű, mint a magyar nyelvemlékek jelentős része. A Máriabesnyői töredék két hosszú, egymásnak háttal összeragasztott pergamendarab­ból áll. Jablonkay Gábor a., b„ c., d. betűkkel jelezte az oldalakat a könnyebb áttekinthe­tőség céljából. A töredék szövege elmélkedést tartalmaz Jézus Krisztus szenvedéséről, a Piry-hártyával azonos kéziratból származhat. „Töredékünk nyelvére nézve alig akadunk valamire, ami eddig ismert XV. és XVI. századbeli nyelvemlékeinkben már meg nem volna - írja Jablonkay Gábor. 6 6 - S így ha nyelvészeti vagy irodalmi értéke nem is nagy, de legalább számra nézve bővíti pár lappal e kis nyelvemlék is magyar nyelvű kézirata­inknak amúgy sem túlságosan nagy készletét." FESSLER IGNÁC AURÉL (1756-1839) Fessler Ignác, a magyarországi származású német regény- és történetíró, aki fiatal ko­rában Martinovics Ignác tanártársa volt a lembergi (Lvov, jelenleg Lviv, Ukrajna) egye­temen, máriabesnyői szerzetesként kezdte pályafutását. Eleinte a felvilágosodás híve, később misztikus-romantikus gondolkodás jellemezte. „Látta a fölvilágosodás napját ragyogni és leáldozni, megismerkedett a klasszikus és a romantikus kor eszméivel, törekvéseivel - írja életrajzírója, Koszó János. 6 7 - Volt szerzetes, egyetemi tanár, nevelő, szabadkőműves páholyalapító, evangélikus egyházfő. Irt regényeket, drámát, politikai röpiratot, szabadkőműves kátékat, egyháztörténelmi munkát, s megírta nagy magyar történelmét. Hetvenéves korában pedig kezébe vette a tollat s hűséges sáfárként számot adott önmagának, Istennek és embertársainak életéről és annak eredményeiről. Tisztán történések szempontjából is igen érdekes volt ez a hosszú élet: térbelileg négy országban játszódott le: Magyarország-, Ausztria-, Porosz­ország- s Oroszországban. Időbelileg, főként ha a nagy események láncolatát tekintjük, amelyek belejátszottak, csaknem négy emberöltő, négy különböző korszak volt az ön­életrajz írója mögött. Nem csodálhatjuk egyik méltatójának megjegyzését, hogy érde­kesebb életet élt, mint amilyen regényt valaha írt." 65 MTA Kézirattár K 37. 66 JABLONKAY G. 1910. 8. p. 67 KOSZÓ J. 1923.4. p.

Next

/
Thumbnails
Contents