G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
382 77 megjelent nyomtatásban. 6 1 Ez csak 14 oldalas szöveg, de ennek felét is a bibliai idézetekre alapozott, költőien megfogalmazott, egyoldalas körmondatokból felépített és kérdésekkel tagolt, nagy általánosságokat tartalmazó szöveg teszi ki. A szöveg többi részében viszont konkrét és pontos adatok találhatók Grassalkovich (III.) Antalról, életének állomásairól, jócselekedeteiről, kitüntetéseiről és olyan fontos történelmi eseményekről, mint a szent korona kétszeri gödöllői tartózkodása a napóleoni háborúk alatt. 1841-ben meghalt Grassalkovich (III.) Antal, kihalt vele a család, üresen maradt a kastély, mert a herceg felesége, Esterházy Leopoldina Bécsben és Pozsonyban lakott, csak ritkán látogatott el Gödöllőre. A kiürült kastélyt látogatni lehetett, amint azt a vendégkönyv is bizonyítja. Itt járt Garay János is, akit egy vers megírására ihlette az elhagyott kastély látványa. 1846. május 31-én írta a verset: Egy nagyúri kastélyban Kapud kinyilik, a pitvar seperve, Virágsorok közt a lépcső megyen, S a néma kastélyőr kegyét kinyerve, Végigmegyünk a pompás termeken. Dús termeid fényt és pazart lehelnek, A fényes bútor vendégkészen áll, Itt hangszerek, ott játmüvek hevernek, A fal remek föstményekkel kínál. Mi átok ül épületed körében, Hogy rajt az élet visszhangot nem ad? Dús termeid fényt és pazart lehelnek, A fényes bútor vendégkészen áll. Mindent találok itt... csak ki ennyi kincsen Örülne, embert nem és életet!... Ez egy magyar családnak ősi fészke, Csak az hagyhatja így el örökét! A fecske visszatér szerény lakához, A gólya régi fészkéhez siet... Csak ember, aki hűtelen honához, Vadász hazáján kívül élveket. 6 2 61 Gyász beszéd mellyet néhai fő méltóságú Gyaraki Grassalkovich Antal római szent birodalmi herczeg, Gedellő vára, Hatvan, Döbrő, Kompolt, Baja, Komjáth, Ivány uradalmak örökös ura, Szent István király jeles rendének, nagy keresztes vitéze, cs. kir. belső titkos tanácsos, 's kamarás és tekintetes nemes Csongrád vármegye fő ispánja elhunytának harminczadik napján á gedellői vár-templomban 1841-ik év mindszent hava 29-kén bemutatott engeztelő sz. miseáldozatok alkalmával mondott Holló Mihály, Gedellő m. városa lelkipásztora, tekintetes nemes Esztergám vármegye táblabírája. Pesten 1841. Nyomtatta Landerer és Heckenast. GVM H 33. 62 GARAY J. 1886. 58-59. pp.
