G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
MŰVELŐDÉSI VISZONYOK - G. Merva Mária: A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI
370 vetemedett. Az is lehet azonban, hogy az elutasító gesztus reflektálás azokra a korabeli barokk irodalmi alkotásokra, melyeket a mámor, a feldíszítés, a megaranyozás, az üres dekorativitás, a mély gondolatok hiánya jellemzett. A 18. századi nemesi fölfogás, mely szerint abnormális, deviáns, ha valaki firkálással tölti a drága idejét, Grassalkovich néhány aforizmájában is kifejezésre jut. „Verss csináloknak legjobb mesterségek a szép hazugságoknak ki gondolása, azért nem csuda: hogy némelly gaz erkölcsű emberek, azoktúl számtalan nyomtatott versekkel dicsértettek, mert valóban a papirosnál nagyobb tűrésű állapot nincsen, a ki mindent magára irattny, s nyomtattattny ellszenved, a melly ezen unalmas könyvecskének is szerencséje, a ki másképpen olvastattny szerencséjét érdeme szerint soha sem remélhette volna." (EK 338.) ,,A' bal erkölts némineműképen Annya a jónak. Így a harag bátorságot okoz, az othon henyélés tanúit embereket..." (OSZK II. 82.) Grassalkovich Antal Barkóczy Ferencnek ajánlotta művét: „Méltóságos Fő Tisztelendő Gróf Úrnak Szalai Barkótzi Ferentznek Egri Püspöknek. Felséges Királyné Asszonyúnk Valóságos, Belső, Titkos Tanátsossának." Gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765) egri püspök, majd esztergomi érsek kivételesen a magyar nyelvű irodalomnak is mecénása volt. Egy kis irodalmi kör alakult ki körülötte. Orczy Lőrinc az ő biztatására gyűjtötte össze kéziratos verseit, Dévay András hozzá címezte „anyai nyelvünk dicsőségét" hirdető ajánlását. Barkóczy adatta ki 1755-ben gróf Haller László máramarosi főispán Fénelonfordítását. (Les aventures de Télémaque - Telemakus bujdosásának története). Ez a mű a korszak bestsellere volt, II. Rákóczi Ferencnek is kedvelt olvasmánya. Az egri püspökségen Barkóczy nyomdát létesített a Roger nyomdászcsalád közreműködésével 1756-ban, melyet később új székhelyére, Esztergomba költöztetett. Szinte évente nyomatott latin és magyar könyveket, melyeket szétosztott az országgyűlés követei között. 3 2 Könnyen elképzelhető, a baráti köréhez tartozó Grassalkovichot is Barkóczy bírta rá, hogy írásban, magyar nyelven foglalja össze tapasztalatait, pályája tanulságait mások okulására. Grassalkovich aforizmái nem betegesek és nem unalmasak, bár jó néhány közhely is szerepel a gyűjteményben. Idézi egyszer-egyszer Senecát és Cicerót, de nem hivalkodik műveltségével. Baltasar Grácián Udvari emberének ismerete is érezhető az aforizmákon: Grácián „A' ki valakinek mély titkát ki-vallya, kárát vallya, mert annak rabja. (...) A Titok-Maximája ez: „Se ne hallyad, se ne mondgyad." (XXXVII. maxima.) Grassalkovichnál: „Senkinek nyomos titkodat ki ne nyilatkoztassad, mert nem tsak meg-vettetel azért, de másnak miatta rabjává lészel." (OSZK III. 37.) Grácián: „Vegye észre a bőlts, hogy ha eőtet meg keresik, nem keresik magát, hanem valami interesse haszont, melly vagy benne vagyon, vagy tőle függ." (LII. maxima.) Grassalkovichnál: „Bolondság az olyannak, a ki pénzünkért, vagy maga hasznáért barátságiinkat keresi, barátságát betsülni, mert az nem nékünk, hanem pénzünknek, s maga hasznának baráttya." (OSZK IV. 7.) 3 3 Vannak hasonló gondolataik, mert hasonlóak voltak a tapasztalataik az udvari életben, az ügyeskedés, boldogulás praktikáinak ismerete, az érvényesülés tudománya 32 ENTZ G. 1939.167-187. pp.; ENTZ G. 1943. 33 A Baltasar Grácián Udvari ember című művéből vett idézeteket Faludi Ferenc fordította. FALUDIF. 1991.1.433., 439. p.
