G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - A MEZŐVÁROS NÉPE
232 GEDELLŐ M. VÁROS JEGYZŐI PECSÉTJE A fektetett ovális vonalkeretben három sorban a szöveg, a két szélső a kerethez hajlik, 25 x 27 mm. Használatban 1854-1876-ig. Ez is még fémpecsét viaszban használva. Meg kell azért említenünk a neoabszolutizmus idejéből a gödöllői szolgabíróság német nyelvű pecsétjeit is: K. K. STUHLRICHT AMT ZU GÖDÖLLŐ Az állított ovális vonalkeret által határolt mezőben az osztrák kétfejű sas, 29 x 33 mm. Használatban 1852-1860-ig. Ez fém tipárium, nyolcszögletű kereten ugyanez a jelkép, gumibélyegző, 25-27 mm. Használatban: 1852-1860. A KÖZSÉGI HATÁR VÉDELME A községbírói hivatal feladatai közé tartozott a községi határ védelme is. Időnként, főleg új bíró választáskor, csoportosan bejárták a községi határokat, hogy megállapítsák, nem foglaltak-e el jogtalanul földeket a szomszédok. Ha azt tapasztalták, hogy a község sérelmére elszántottak, vagy áthelyeztek határdombokat, határjeleket, akkor a községbíró értesítette a földesurat annak gazdatisztjén keresztül. A földesúr pedig benyújtotta a határjárásra az igényét a vármegye közgyűlésén vagy sedriáján, amelyik elrendelte azt. A határjáráson a vármegye tisztviselőjén kívül az érdekelt földesurak megbízottai vettek részt. Ennek során számos jobbágy tanúvallomását vették fel az ügyben, lehetőleg olyanokét, akik idősek voltak, és szavahihetőségük, az ügybeni semlegességük feltételezhető volt. Grassalkovich (I.) Antal azonban elég nagy úr volt ahhoz, hogy az isaszegi-gödöllői községhatár ügyében országos intézmények hivatalnokai járjanak el. Gróf Koháry István országbíró parancsára Furár Imre, a királyi ítélőtábla jegyzője és Kapy Gábor, a királyi kúria bíróságának protonotáriusa 1726. június 17-én Gödöllőn és június 18-án Isaszegen végzett tanúkihallgatást. Ebből az aktából rekonstruálhatjuk Gödöllő déli határát. 1 7 A határ megállapítását a Gödöllőről Valkóra menő útnál kezdték, ahol az áthalad a valkói határon. Innen dél felé haladva a Pap erdejéhez értek, mely régebben a Varjas erdő nevet viselte. Az egyik tanú szerint a Kerek varjas közepén is volt egy határdomb. Elhagyva a valkói határt Isaszeg határához érkeztek, melyen nyugati irányban haladtak tovább. Itt a Felsőerdőcske Gödöllőé, az Alsóerdőcske, más tanú szerint Alsókerekerdő Isaszegé. Ezen a tájon emlegetik Gödöllőn a Nyáraska erdőt, Isaszegen Nyíregyháza pusztát és a Szörény Berek nevű helyet. Mindkettő egykor, az Árpád-korban falu volt. A gödöllői Nyáraska után következett a Régi szérűk nevű hely, mely azt bizonyítja, hogy 1726-ban már új szérűje is volt Gödöllőnek. A szérű a gabona nyomtatásának (szemnyerés) a munkahelye, mely inkább a belterülethez szokott közel esni. Ez itt messze van a településtől, ezért inkább arra gondolhatunk, hogy az aratás után a gabona asztagba rakásának a helye lehetett, ahol talán nem is nyomtattak. A 18-19. században ezt is szérűnek hívták, de a belsőbb szérűben nyomtattak. 17 BOROSY A. 1998-2000. III. 442-443. pp.
