G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A GRASSALKOVICHOK BIRTOKLÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG - Farkas József: GÖDÖLLŐI URADALOM TÖRTÉNETE
220 esetére kijelöltek egy újabb bizottságot, melynek tagjai Multényi Mihály (turai tiszttartó), Hep Ferenc (vácszentlászlói főerdőmester voltak. A földosztályzati becslésre Gyárfás István főszolgabírót küldték ki. A települést terhelték a fuvarozás költségei is. Ezekhez a költségekhez járultak a földbecslő választmány és Nagy István kateszteri mérnök járandóságai az adókivetés megállapítása céljából. Ezt is a község fizette, mely 500 Ft-ot tett ki, ehhez járult a becslést végzők fuvarozása, Pestre is, ha szükséges volt. 8 8 A kimérések hosszadalmas elhúzódása, a tagosítások megvalósítása közben, az elképzelhető belső viták mellett, aligha lehetett hatékony gazdálkodást folytatni. Mindezek a részletezett terhek mellett a másik oldalon komoly jövedelem-kiesést jelentettek. Azért volt terhes, mivel a jobbágyfelszabadítás első éveiben kifosztottá vált a falvak jelentős része. A legnagyobb jövedelem-kiesést és kártételt az 1849-es év hadi eseményei okozták az uradalomnak és a területén élő falvak népének. Az események érzékeltetésére álljon itt egy részlet Bag község lakóinak Viczayhoz intézett leveléből: „Ez 1849-ig évi január hó 22-ik napjától kezdve, vagy azon időtől, hogy a császári seregek a felkelők csapatjait üldözőbe vevék, egész április hó 6-ig állandóan nagyszámú császári sereg lakta helységünket. Ez a nagy hideg miatt háromszori fűtést kívánt, lakásaink kerítéseit fölégette, sőt, még épületeinkről még az ajtót is leszedte. A hosszú itt tartózkodás alatt a fél font hússal meg nem elégedvén nehezen megtakarított élelmünket fölemésztette, gyenge borjúinkat, sertéseink alól a malacukat elvitte. Kertjeinkből a takarmányunkat csak úgy vitte el, mint a tulajdonát, e miatt a számnélküli ingyen kiszolgáló előfogatokban marháink kifáradván vagy elhullottak, vagy minden más keresetre alkalmatlanokká váltak, ily környül állásokban minden felül pusztítva büntetlenül, sehol igazságos panaszunkban meg nem hallgatva olyanokra voltunk kéntelenek vetemedni, miről más körülményekben csak gondolkozni is bűnnek tartottunk volna. 8 9 A hatvani ütközet alkalmával kétszer egész helységünk kiraboltatott a császári seregek által, ekkor szenvedett kárunk 5932 forintot tesz pengőben. Továbbá a forradalmi kormány hatalma alatt kénteleníttettünk újoncokat állítani, kiknek felszerelések 2500 pengő forintokba került, ez a második csapás, melynek ellent nem állhattunk. Oh! De még ezzel a keserűség pohara telve nem volt, csordultig kellé annak megtelni, hogy keserű ízét még kései onokáink is megérezzék. Elérkezett az emlékezetünkből kitürölhetetlen gyászos hónap ajúlius, melyekben 10 napokig mintegy 40000 emberből álló orosz hadsereg táborozott határunkban, mint tudva van ez előtt érintlenül semmi nem maradt, és mi könnyes szemekkel, vérző szívvel valánk kéntelenek nézni, hogy égettetik, gázoltatik, pusztíttatik már csomókba rakott gabonánk, egész évi fáradságunk gyümölcse, hogy tétetik semmivé már boglyákban gyűjtött szénánk az utolsó szálig, hogy raboltatik az el, ami még áprilisban megmaradt" 9 0 Ezt a pusztítást - későbbi kárfelmérő küldöttség 42 000 forintra értékelte. A világosi fegyverletétel után se következett 88 Uo. 1856. 89 A bagi lakosság az uradalom javaiból próbálta magát kárpótolni, elsősorban falopásokkal és miután az uradalom perelt, írták meg levelüket. 90 GVM Levéltár 6/d. 1852.
