G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
15 1. táblázat: Földtörténeti események a Mezozoikum és a Kainozoikum idején a Gödöllői-dombság területén} A Mezozoikum és a Kainozoikum tagolódása Földtörténeti események a Gödöllői-dombság területén M « N CA Holocén A korszak elején erős volt denudáció, a mai térszín a holocén kezdete óta kb. 3 m-rel alacsonyodott. A korszak jellegzetes képződményei a futóhomok és a vízmosások allúviumai. •3 1 •3 01 & 01 z Pleisztocén A kor éghajlatváltozásai területünkön jelentős felszínalakító tényezőként szerepelnek. Hazánk területén nem volt eljegesedés, ám a magasabb térszinteken lösz halmozódik fel, vastagsága átlagosan 5-7 m. A Duna törmelékkúpjának emelkedése révén a beltórendszer eltűnik. A pleisztocén végén a folyók már nagyjából a mai irányban folynak. A dombság körvonalai a középső pleisztocéntől kezdenek kialakulni. Pliocén Levantei A Duna-ágak és a fluviolakusztrikus tórendszer Isaszeg-Gödöllő-Aszód vonaláig terjed. A szárazulat állandósul, ekkor keletkezik a mai felszínt alkotó keresztrétegzett homok, amit az Ös-Duna és az Ös-Ipoly rakott le, vastagsága 5-320 m között változik. Erre néhol még a beltórendszerből édesvízi mészkő foltok rakódtak le (pl. Babati-tavak feletti domboldalon). Pannóniai Az alsó-pannon alemelet képződményei és kövületei a tenger viszonylagos előrenyomulására vallanak. Pannóniai Az alsó-pannon alemelet képződményei és kövületei a tenger viszonylagos előrenyomulására vallanak. Kainozoikum Harmadidőszak Miocén Az alsó miocénben rövid időre megint szárazföld a terület (a tenger partvonala Fót-Cinkota vonalában húzódik), a közép (helvéti) miocénben viszont ismét transzgressziós folyamat játszódik le. A Cserhát, a Börzsöny és a Visegrádi-hg. vulkánjai többször kitörnek, ennek eredményeként találhatók Fóti-Somlyón és Mogyoród környékén a hamu- és törmelékanyagból keletkezett andezit konglomerátok. A szarmata korban a dombság északi része kiemelkedik és feldarabolódik, a déli rész süllyed, valamint újra a tenger lesz az uralkodó, amit a nagy területre kiterjedő üledékek bizonyítanak. A tengervízre a kiédesedés jellemző. Harmadidőszak Katti A tenger elsekélyesedik, visszahúzódik. Oligocén Rupéli Űjra tenger nyomul a mai dombság egykori területére, ekkor agyagmárgás rétegek rakódnak le, melyekben vulkáni tevékenységre utaló tufanyomok is találhatók. Lattorfi A tenger visszahúzódik a tájról (regressziós szakasz). A terület elkezd süllyedni. felső A területet újfent tenger borítja. Eocén középső A területet újfent tenger borítja. alsó (paleocén) S 3 Kréta A triászkori üledékek kiemelkednek és ÉNY-DK-i vetődések mentén rögökre darabolódnak. A terület életében hosszabb szárazföldi szakasz következik. O N Jura 0 N 01 s Triász A dombság területét a Tethys tenger borítja, ekkor képződik a ma kb. 2400 méter mélységben található közép-felső triászi mészkő-dolomit (CaCO, • MgCOJ alaphegység. 4 BÖCKH J. 1873., MOTTL M. 1938., SZABÓ L. 1977., MOLNÁR B. 1984., MAYER ZS. 1994.
