G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
Kerényi Zoltán: A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TERMÉSZETFÖLDRAJZA
16 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG DOMBORZATA A Gödöllői-dombság tengerszint feletti magassága 130 méter és 344 méter között változik, az északi területek átlagos tengerszint feletti magassága nagyobb, mint a déli részeken. 5 Legmagasabb pontjai: Margita (344,2 m), Bolnoka (328,8 m), Gyertyános (326,2 m), Boncsok (317,3 m), Bajtemetés (315,9 m) és Juharos (307,9 m). 6 A Margita - Öreg-hegy - Fácános - Méhészeti-dombsor - isaszegi Kálvária-hegy péceli Bajtemetés vonulat vízválasztó (3. ábra, Id. 459. oldal), az ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek a Dunába, a keletre folyók pedig a Tiszába ömlenek. A vízválasztó vonulat továbbnyúlik a Monor-Irsai-dombság területére is a gombai Várhegyen keresztül egészen Albertirsáig. 7 A Gödöllői-dombság a harmadkor végén, a szarmata korban megindult hegységképződéssel (Kárpátok gyűrődése) emelkedett ki. Ekkor alakultak ki a ma is megfigyelhető magaslatok és völgyek, amelyeket később az építő és pusztító erők még jelentősen átalakítottak 8. A dombság északnyugati részében harmadkori képződmények is megjelennek a felszín közelében (Fót, Csornád, Mogyoród, Veresegyház), a déli és keleti részeken viszont szinte kizárólag negyedkori, fiatal rétegek uralkodnak. 9 A Gödöllői-dombságban löszös, löszre rakódott homokos és átmeneti, vályogos alapkőzetű területek váltakoznak. Ez alapvető különbség a dombságot északon határoló löszvidékkel szemben, ahol homokkal való keveredés nincs. 1 0 A dombság több kisebb részre tagolódik. A résztájak Láng (1967) felosztását kissé módosítva" a következők: a) Gödöllő - Veresegyház - Aszód közötti dombok, b) Fót - Mogyoród - Kerepes - Rákos-völgye - Gödöllő közötti dombok, c) Felső-Tápió - Egres-patak - Galga-völgy közötti dombok, d) Felső- és Alsó-Tápió - Rákos-völgy közötti dombok. a) A Gödöllő - Veresegyház - Aszód közötti dombok legmagasabb része egyben a Gödöllői-dombságnak is a legmagasabb pontja, a Margita. Általános jelenség, hogy az alapkőzet agyag és az erre települt folyami eredetű keresztrétegzett homok. A homok egyedül a Margitán hiányzik, valószínűleg az ősfolyók ezt a magasságot már nem érték el. A többi domb oldalán és lábánál fellelhető, akár 70-80 m vastag homokréteg erőteljes denudáció következménye. Érdekesség, hogy a Margita északkeleti részén a homokra települt az agyag, ami szoliflukciónak köszönhető. A Besnyői-völgy oldalá5 MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990. 6 Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996. 7 SÁRA J. 1991., Gödöllői-dombság. Turistatérkép. 1996., CSÁKY R - SZÉNÁSIV. 2001., Gödöllő környezeti állapot térképe 2005. 8 LÁNG S. 1967., ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., RAKONCZAY Z. 1989. 9 BÖCKHJ. 1873. 10 CSÁKY P.-SZÉNÁSI V. 2001. 11 LÁNG S. 1967., ASZTALOS I. - HORVÁTH L. 1989., MAROSI S. - SOMOGYI S. 1990.
