G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
157 szó (genitivusban a pecséten) a pagus, azaz falu helyett áll, és azt jelenti, hogy Gödöllő kuriális hely, földbirtokosasszonya ennek megfelelően a maga embereivel szedette be az egyházi és állami adókat is. FELEKEZETEK ÉS ISKOLÁZTATÁS A Buda visszafoglalása, 1686 után visszatelepülő gödöllői népesség döntő többségében református és eklézsiáját folyamatosan fenntartja. Lelkésze Marosi Mihály 1666-1702ig, őt követi a hitközség élén fia, ifj. Marosi Mihály 1702-1736-ig. A török kiűzése, illetve a kuruc szabadságharc idején többször az erdőkbe menekült falu tehát nem széledt el, nem esett szét, egyik megtartó ereje a református egyház volt. Dvornikovics Mihály váci katolikus püspök 1700. február 7-én keltezett jelentésében röviden leírta egyházmegyéje állapotát, ebben olvashatjuk: „Gödöllő falu. Van jól fedett katholikus temploma és kálvinista prédikátora. Földesura özv. Werleinné." 103 A szöveg nyilvánvaló ellentmondása abból fakad, hogy a püspök felfogása szerint a reformátusok által használt minden templom, amelyik a középkorból származik, a katolikusoktól lett elvéve, ezért azok tulajdona, azoknak visszaadandó. Az 1492-ben írott forrásban először említett tornyos kőtemplom már akkor is régi lehetett, tehát használható állapotban megérte a 18. századot. Sőt, a „jól fedett" megállapításból arra következtethetünk, hogy a Buda visszavívása utáni időben a tetőzetét, esetleg az egész templomot felújították 1700-ra. Ez a középkori eredetű, feltehetőleg románkori és gótikus építészeti részleteket is őrző templom a budai országút mellett állt. Mivel Grassalkovich I. Antal kastélya építéséhez a reformátusoktól megvásárolta a templomot és helyét, majd a régit lebontatta és felépíttette a helyén a barokk kastélytemplomot, bizonyosra vehetjük, hogy a középkori eredetű templom ott emelkedett, ahol a mostani katolikus templom áll. 10 4 Feltételezhetjük, hogy 1652-től, Némedi Mihály gödöllői prédikátorságától fogva református iskoláztatás folyt a faluban. A gödöllői iskolára, oktatásra a legelső közvetlen adatunk 1708. január 16-án kelt dikális kivetésből származik. Ebben a prédikátort 2,75 dikával, az iskolarektort 0,5 dikával terhelték meg, ami az adó kiszámításának az alapja volt. A prédikátor természetesen ifj. Marosi Mihály, a rektor nevét - sajnos - nem ismerjük. 10 5 A váci katolikus püspökség restaurációja a szatmári béke, 1711 után vett lendületet. Veresegyház, Szada, Kistarcsa, Kerepes a váci püspökség, illetve a nagyváradi káptalan birtoka lévén, az ellenreformáció erőteljesebben érvényesült bennük. Az egyházi birtokokkal részben körbekerített református Gödöllő Bossányi Krisztina földesurasága alatt védekezett. Althan Frigyes váci püspök 1718-ban kitiltotta Veresegyházról és Szadáról a protes103 HORVÁTH L. 1987.198. 104 VARGA L. 1997.144-145. pp. 105 HORVÁTH L. 1987. 234.
