G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
158 táns prédikátorokat és azoknak el is kellett távozniuk a falukból. Gödöllőn iíj. Marosi Mihály prédikátor megmaradt tisztségében. A református falvak szerte az országban nem akartak egyházi tizedet (dézsmát) fizetni a katolikus püspökségeknek. A váci püspökség emiatt kénytelen volt beperelni Rákoscsaba, Dunakeszi, Aszód, Alag, Palota, Csővár, Gödöllő stb. helységeket 1719ben, amit a váci püspökség természetesen meg is nyert. A katolikus klérus nagymérvű előnyomulása következtében elszenvedett protestáns sérelmek kivizsgálására Pest-Pilis-Solt vármegye külön bizottságot hozott létre 1721. március 15-én, mivel azonban a bizottság öt hónap alatt sem jutott egyről kettőre, augusztus 10-én feloszlatta azt. A vallási kérdéseket III. Károly 1731-ben kiadott uralkodói rendelete az úgynevezett Carolina Resolutio volt hivatva rendezni, mely valójában tompította az ellentéteket. A királyi rendeletnek azonban éppen Althan Frigyes váci püspök állt ellen. A király ezért zárlatot rendelt el a püspökség birtokaira és jövedelmeire, mellyel a püspököt sikerült jobb belátásra bírni, és a zárlatot 1732-ben feloldották. 10 6 Az 1728-as országos összeírás szerint Gödöllőn a kálvinista (helvét) egyházközségnek 2 kapás szőlője, a prédikátornak 10 kapás szőlője és a harangozónak 3 kapás szőlője volt, nyilván a Margita-hegy déli, délnyugati lejtőjén. 10 7 A Helytartótanács kérésére - hogy még jobban tisztázhatók legyenek az ügyek Pest-Pilis-Solt vármegye 1731-ben összeíratta a templomokat és gyülekezeteket. „Gödöllő: helvét parókia, prédikátor, régi kőtemplom." 10 8 Marosi Mihály gödöllői lelkészről az utolsó adatunk 1737. március 15-ről való. Ekkor részt vett Szigetszentmiklóson a református prédikátorok és presbiterek ülésén, mely felbontotta Szűcs Borbély János és Kincses Anna házasságát a férj impotenciája miatt. A Helytartótanács 1738. január 18-án olyan végzést hozott, hogy mivel a helvét hitvallásúak házassági ügyeiben a katolikus egyház illetékes, a házasság felbontása törvénysértő és semmis. A megye részközgyűlése 1738. február 13-14-én tárgyalta az ügyet és elhatározta, hogy a megnevezett prédikátorokat 1738. március 20-ra a sedria elé kell idézni. A megidézendők között már nem szerepel Marosi Mihály, mert valószínűleg időközben elhunyt. 10 9 Meg kell említenünk - pontatlansága ellenére is -, hogy Zsigri Mihály, szadai lakos, kb. 70 éves, azt vallotta 1775-ben: „[...] régi időben bizonyos Papi János Lovas-Berenbul, Marosi Mihály Tokaj Tájárul és annak fia ugyan Tokaj Tájárul Gödöllőre papoknak hozattanának légyen." Papi Jánosra nézve más adattal nem rendelkezünk. Tokaj tájékáról jövő Marosiakra lehet, hogy jól emlékezik a vallomástevő. 11 0 106 HORVÁTH L. 1995. 253-261. pp. 107 BOROSY A. 1997. II. 1190-1191. 108 BOROSY A. 1989-1996. V. 3625. 109 BOROSY A. 1989-1996. VII. 5021. 110 Investigatio magistratualis 1775-1776.13-14. A Gödöllői Református Egyház Irattára.
