G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
156 Solt vármegye labanc alispánja intézett körlevelet - többek között - a gödöllői bírákhoz, mert azok a vármegye parancsára nem küldték el a gyalogmunkásokat Vácra. 9 7 A kuruc kor kiemelkedő helyi önkormányzati vezető egyénisége volt a református Oláh András zsellér, aki 1699-ben esküdt, 1704-ben esküdt és kuruc katona. Gyermekei születtek, 1715-ben Katalin, 1726-ban Mihály. Elhalálozott főbíróként 1727-ben, özv. Oláh Andrásné jobbágyot megtaláljuk az 1728-as országos összeírásban. Ebben a korszakban név szerint ismert gödöllői bíró Varga István, aki valószínűleg a Homonnai családból származott. Az 1728-as összeírás szerint Gödöllő legnagyobb szőlősgazdája. A községnek jegyzője is van már 1728-ban, sajnos a nevét nem közli az összeírás, de anyakönyv szerint a református Szarka Sándor. 9 8 Az 1726-os év elején Villanova őrgróf ezredes katonasága Vácott és környékén állomásozott és kegyetlenkedett a néppel. Többek között az alezredes Ladosa nevű káplárja megbotozta a gödöllői bírót. A vármegye közgyűlése 1726. május 13-án határozatot hozott, hogy mindezekért elégtételt adjon az ezred. 9 9 Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése 1727. március 10-én tárgyalta az esetet, mely szerint Garcsik János gonosztevő elfogásakor ellenállt és meglőtt egy gödöllői embert. Ez az ügy is bizonyítja, hogy a gödöllői községbírói szervezet bűnüldözést folytatott. Sőt, a megsebesült embert maga költségén gyógyíttatta, mely 16 forintot kérte a bíró, hogy számítsák be az adóba. 10 0 Az állami feladatok között végezte a községbírói szervezet az adóztatást is. PestPilis-Solt vármegye közgyűlése 1729. január 26-27-én rábízta a váci járási szolgabíróra, hogy vizsgálja ki néhány gödöllői ember panaszát, akiknek a szadai szőlőhegyen volt birtokuk. A panaszosok azt szerették volna elérni, hogyha a gödöllői bíró kezéhez adóznak, akkor a szadai bíró ugyanazt az adót ne követelje rajtuk. 10 1 A gödöllői községi közigazgatási írásbeliségre nézve az első dokumentumunk, ahogy láttuk, az 1700-as évek legelejéről származik. Ezen az iratunkon nem szerepel pecsét, de még nyoma sem látszik. A községbírói írásbeliségnek pedig elengedhetetlen kelléke volt a községpecsét, amivel nemcsak hitelesítették kiadványaikat, hanem a község önállóságát is reprezentálták. Gödöllő legkorábbi kommunális pecsétjének lenyomatát 1728-ból ismerjük. Körirata: SIGIL CURIAE GODOLŐ. Leírása: Az állított enyhén ovális babérkoszorú, vonal, körirat, vonal és virágkoszorú által határolt mezőben fészkén álló, jobbra néző, melltollát tépő pelikán. A fészek aljából szalagok csüngenek szét a körirat gyűrűjébe. Mérete: 32 x 31 mm. 102 Ez a községpecsét Bossányi Krisztina földesuraságának idejében keletkezett, sőt szűkebb értelemben akkor, mikor a földbirtokosasszony helyben lakott. A curia, kúria 97 HORVÁTH L. 1987. 255. 98 BOROSY A. 1997.1190-1191. 99 BOROSY A. 1989-1996. IV. 1789. 100 BOROSY A. 1989-1996. IV. 2086. A gödöllői bírák levele 1727. márc. 9-én kelt. PML, Rationes perceptorales 1727. no. 92. 101 BOROSY A. 1989-1996. IV. 2538. 102 HORVÁTH L. 1982.114. p.
