G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)
153 Báró Verlain János József magyar kamarai inspektor a Buda visszavétele (1686) utáni időben jelent meg Budán, illetve Pest-Pilis-Solt vármegye területén. Budán egyik házát már 1688. május 20-án eladta. 7 7 Gödöllői birtokosként 1692. október 2-án említi legelőször írott forrás. 7 8 Nem tudjuk, hogyan jutott Gödöllő részbirtokába, ez valószínűleg a korszak zűrzavaros jellege miatt sosem fog kiderülni. Feltételezhetően 1697-ben hunyt el báró Verlain János József, mert 1697-ben és 1699-es megyei összeírás szerint Gödöllő egészének! földbirtokosa báró Lew Ferenc, aki egy 1700. szept. 28-i forrás szerint „Verlain bárónak a helyébe állt". Ekkor Bossányi Krisztina és férje, Szemere György tiltakoztak Gödöllő, Besnyő, Babat és Egerszeg jogtalan elfoglalása ellen, mely birtokok Bossányi Krisztinára a bátyjától, Bossányi Lászlótól öröklődtek. 7 9 Lew Ferenc báró, ahogy már tárgyaltuk, rendkívüli módon terhelte Gödöllő népét, és károkat okozott neki, mire Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése felszólította 1702. február 8-9-i ülésén a károk megtérítésére. 8 0 Az ügy folytatását nem ismerjük, és Lew báró a továbbiakban nem szerepel Gödöllővel kapcsolatban. Felesége Tilmon (Dellmon) Konstancia Terézia volt, akinek rokona Dellmon Ferdinánd Isaszeg, Nyáregyháza és Szentgyörgy-puszta birtokosaként szerepel, aki ezeket a birtokokat 1723-ban eladta Grassalkovich Antalnak. 8 1 A Verlain árvák jogai - úgy látszik - nem enyésztek el Gödöllőre nézve, mert nevükben és a magyar kincstár nevében Szilassy Mihály provizor 1706. január 25-én tiltakozott Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésén Gödöllő, Babat, Besnyő és Isaszeg jogtalan használata ellen. 8 2 Közben a százéves határper Szada és Gödöllő között tovább folydogált. Pest-PilisSolt vármegye 1717. július 13-án tartott részközgyűlésén felolvasták a király, III. Károly mandátumát, mely szerint Leszli Vilmos váci püspök és a nagyváradi káptalan kérésére elrendeli, hogy az alispán a szolgabírákkal együtt járja meg Szada és Gödöllő határát. 83 Bossányi Krisztina 1726-ban azt állította, hogy Gödöllő, Besnyő, Babat és Egerszeg összefüggő birtokából részeket szakítottak le jogtalanul, ezért határjárást kért, melyet 1726. június 25-én ismertettek Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésén. 8 4 A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy Starhemberg Guidó gróf (1657-1737), altábornagy, a magyarországi császári hadak főparancsnoka (1706-1708) gödöllői zálogbirtokos volt. Valamikor kölcsönt nyújtott valamelyik gödöllői birtokosnak, aki zálogul lekötötte itteni részbirtokát. Ezt nem tudta visszafizetni, mert 1723-ban Grassalkovich Antal 6812 forintért magához váltotta ezt a birtokrészt. 8 5 Grassalkovich legelőször ennek révén jutott Gödöllő birtokába. 77 HORVÁTH L. 1987.183/a. 78 HORVÁTH L. 1987.190. 79 HORVÁTH L. 1987.196-197., 199. 80 HORVÁTH L. 1987. 202. 81 HORVÁTH L. 1987.197., BOROSY A. 1989-1996.1. 266. 82 BOROSY A. 1983-1987. V. 4432,4436. 83 BOROSY A. 1989-1996.1. 509. 84 BOROSYA.1989-1996.IV. 1859. 85 ZÁVODSZKY L. 1931.69. p.
