G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)

A KÖZÉPKORTÓL A 18. SZÁZAD ELEJÉIG - Horváth Lajos: A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL BOSSÁNYI KRISZTINA FÖLDESURASÁGÁIG (1686-1737)

154 Bossányi Krisztina 1737-ben halt meg, ez az esemény végleg megnyitotta Grassal­kovich előtt a birtok megszerzésének lehetőségét. Bossányi László, az örökös szorult pénzügyi helyzetében jelzálogkölcsönt vett fel gödöllői birtokára (15 000 Ft) húsz év törlesztésre, de nem tudta visszafizetni Grassalkovichnak. Ezért újabb 8000 Ft-ért egész gödöllői birtokát 1748. január 15-én átengedte Grassalkovichnak. A nagybirtoképítő főúr 1743. március 30-án Bossányi Gáspár, november 4-én a ro­konsághoz tartozó Berényi Mária Klára részbirtokát vásárolta meg. A kastély építése 1743­ban már elkezdődött. Gödöllő teljes birtoka 129,946 - Ft-ba került Grassalkovichnak. 86 Grassalkovich 1735. július 18-án gödöllői házát bocsátotta rendelkezésére Pest­Pilis-Solt vármegyének közgyűlés megtartására. A közgyűlésen igen jelentős dolgokban döntöttek. Előzőleg és utána is a vármegye közgyűlései Pesten zajlottak. Az 1735. au­gusztus 18-án Pesten tartott közgyűlésen el is hangzott, hogy a gödöllői gyűlés helyének megválasztása felháborodást váltott ki. Grassalkovich (I.) Antal népszerűtlensége Pest­Pilis-Solt vármegye kis- és középnemesei körében tapasztalható volt a megyegyűlésen. 87 Grassalkovich (I.) Antal azonban már korábban kijelölte birtokai központjául Gödöllőt, felismerve annak előnyeit, belső és külső helyzeti energiáit. Grassalkovich cselekedetei, „rendezései" ezt mutatják. Gödöllőt fokozatosan kiemelte az átlagos falvak sorából, ehhez felhasználta a vármegye működéséből adódó lehetőségeket is. Pest-Pilis-Solt vármegye 1738. január 14-15-i ülésén elhatározta, hogy a szoká­sos kéthavi elszámolásra kijelölt helyek legyenek: Monor, Kecskemét, Kőrös, Nagykáta, Dány, Gödöllő, Vác, Solymár és Törökbálint. 8 8 A vármegye Pesten tartott részközgyűlése és sedriája 1738. január 20-23-án közzé­tette III. Károly király mandátumát, mely 1737. október 29-én Gödöllőn kelt. Ez azon­ban nem azt jelenti, mintha az uralkodó a jelzett időben Gödöllőn tartózkodott volna, hanem azt, hogy Grassalkovich (I.) Antal, a királyi személyes jelenlét bíróságának he­lyettes elnöke Gödöllőn adott ki oklevelet az uralkodó nevében. 8 9 A pestisjárvány kitörése után a megye számos intézkedést foganatosított a király parancsára és a maga elhatározásából is. A közgyűlésen 1738. december 15-16-án felolvasták a király mandátumát, amelyik közli, hogy ha Guelpherbitanus herceg és Könighsegg marsall továbbra is Gödöllőn akarnak maradni, akkor ezt tegyék lehetővé. Nevezett marsall Lothar Königsegg gróf, aki 1723-tól Erdély katonai parancsnoka volt. A herceg előzőleg három hónapot tartózkodott a kecskeméti vesztegzárban (karantén) a pestis miatt, de az uralkodó 1738. november 14-i mandátuma ezután megengedte neki, hogy Kunszentmiklósra, majd Pestre utazzon. Nyilvánvaló, hogy Pestről Grassal­kovich hívására Gödöllőre ment. 9 0 Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése 1740. március 28-án a pestisjárvány miatt az 86 ZÁVODSZKY L. 1931. passim, WELLMANN 1. 1933. 10-12. pp., 29-32. pp. és DÉKÁN A. (szerk.) [1975] 64-65. PP­87 BOROSY A. 1989-1996. VI. 4215,4256,4401. 88 BOROSY A. 1989-1996. VII. 4988. 89 BOROSY A. 1989-1996. VII. 5007. 90 BOROSY A. 1989-1996. VII. 5279, 5293.

Next

/
Thumbnails
Contents