Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
Körösfői-Kriesch Aladár: Itatás Szőtte: Kovalszky Sarolta, Németelemér. Magyar Iparművészet, 1903. 17. Körösfői-Kriesch Aladár: Ádám és Éva Szőtte: Kovalszky Sarolta, Németelemér. Magyar Iparművészet, 1904.15. 33 Gödöllő és Vidéke, 1906. január 21-én vasárnap, 2. lap. Hírek, adta hírül, hogy 1906. jan. 19-én, pénteken du. 3 órakor nyitották meg hivatalosan a gödöllői iparművészeti telepet. 3 4 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, Gödöllő, 1905, március 3.11. OSZK Kézirattár 1927/37. 42. és Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Elekhez, Toroczkó, 1905. Szeptember 27. OSZK Kézirattár 1927/37. 54. 35 Magyar Iparművészet, 1903. 1 7. 36 Magyar Iparművészet, 1903. 34. 37 Magyar Iparművészet, 1903. 100. 38 Magyar Iparművészet, 1903. 102. Aladár felkérte, hogy végezze el a Manufacture des Gobelínes gobelin készítő tanfolyamát és vegyen részt a gödöllői szőnyegüzem munkájában. Érkezésével a műhelyben alkalmazott technika a francia gobelinszövéssel bővült. 1906-ban a gödöllői tanműhelyt szőnyegüzemként emlegetik, aminek a működés és a támogatottság szempontjából lehet jelentősége. Vezetője ekkor Guilleaumme Margit, a korábbi csomózási és szövési technikák elsajátítása után pedig ekkortól találkozunk a gödöllői művészek terveinek helyi kivitelezésével. A hivatalos megnyitásra csak 1906. január 19-én került sor 3 3. KörösfőiKriesch Aladár leveleiből tudjuk, hogy 1905. márciusában már szorgalmazza a hivatalos megnyitást, majd 1905 szeptemberében kéri Koronghi Lippich Eleket, hogy nézzen utána, a Pest megyei alispán által kért engedély eljutott-e már a minisztériumba. 34 A németeleméri tanműhely átköltöztetése Gödöllőre, a szövőlányok asszonyok betanítása, a műhely bővítése újabb szövőszékekkel és az állandó támogatás igénylése mellett, természetesen a kész termékek, a kiállításokon szereplő textilek is tájékoztatást adnak a gödöllői tanműhely működéséről. 1902-ben, a karácsonyi kiállításon szereplő faliszőnyegek, Kriesch Aladár népi jelenetes szőnyege és Vaszary János faliszőnyege még a torontáli szőnyeggyárban készültek, a kiállítás tudósítója pedig azt írja: „s adj Isten, hogy a szőnyeggyár bukásával elterjedt hírek mielőbb cáfolatot nyerjenek" 3 5. A kiállításon szerepeltek még a Nagy Sándor és felesége által tervezett falídíszek, vánkosok, asztalterítők, ezek azonban még nem Gödöllőn készültek. 1903-ban találkozhatunk Undi Springholz Mariska textiljeivel is, terítővel, párnával, amiket ő maga hímzett vagy applikált. 3 6 Ugyanebben az évben tűnteti ki az Iparművészeti Társulat Guilleaumme Margitot németeleméri munkájáért 3 7 és Kovalszky Saroltát a kereskedelemügyi m. kir. miniszter iparművészeti állami éremmel a művészeti szőnyegszövés meghonosításáért és háziiparszerű gyakorlásáért, művészi tervek értelmes és kifogástalan kidolgozásáért 3 8 És ugyanebben az évben folyamodik műhelye megtartása érdekében állami segélyért Kovalszky Sarolta. AZ 1904-es St. Louis-i világkiállításon Kovalszky Sarolta és KörösfőiKriesch Aladár aranyérmet, Wigand Ede Nagy Sándorral együtt ezüst16
