Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
érmet, Undi Mariska bronzérmet kapott. Gödöllői mesterek szőnyegés tűmunkaterveivel találkozunk még a Mintalapokban, ahol KörösfőiKriesch Aladár egyik darabjának képe szintén Kovalszky Sarolta kivitelezésében látható. 1905-ben a Műbarátok kiállításán a gödöllőiek együttes munkájának eredményeként láthatunk egy férfi dolgozószobát, amelyet KörösfőiKriesch Aladár tervezett, a bútorok a kalotaszegi népi építészet motívumait használják fel. A kiegészítők, terítők, szőnyegek már a gödöllői szövőiskola termékei. Az Undi Mariska által tervezett női dolgozószobát húgai, Carla és Jolán kézimunkái díszítik. A gödöllői kötődést erősíti, hogy az enteriőrben egy Szimácsek nevű gödöllői fazekas virágtartó cserépvályúi voltak. Ez az első kiállítás, ahol a gödöllőiek egyszerre állítottak ki. 3 9 1905-ben Belmonte Leónak a gödöllői műhelyben készült első gobelinje szerepelt a karácsonyi kiállításon, ezen kívül Körösfői-Kriesch Aladár - Belmonte Leó: A család 4 0 című munkája, és ugyanitt, a karácsonyi kiállításon volt látható Vaszary János Vásár illetve Jegyespár című kárpitja. A Belmonte család szerint 1906-ban készült a Jó kormányos című szőnyeg. Ezekből az alkotásokból is látszik, hogy a gödöllői szövőműhely ekkor már jól működött. Kovalszky Sarolta mellett érdemes foglalkozni egy másik jelentős szövőnő, Kiss Valéria személyével is, aki említésre méltó oktatói szerepet töltött be a gödöllői művésztelepen - és akit csak nénikének neveztek a szövőiskolában. Tanítónői végzettséggel indult útnak a nagyvilágba, azért, hogy a különféle textiltechnikákat, szövésí módszereket megismerhesse, és a tanultakat megismertesse azokkal a lányokkal, asszonyokkal, aki ajobb megélhetés reményében iparművészeti műhelyekben dolgoznak. Tudatos apostoli feladatvállalás volt ez a részéről. A szalézi rendbe belépve, szegénységi fogadalmat téve oktatta a kézműipari textiltechnikákat egész Magyarország területén. 41 Kiss Valériára a gödöllői szövőnők egyike így emlékezik: „Kiss Mária Valéria, Kiss Ernő, 48-as honvéd altábornagy leánya volt, egy kedves idős hölgy. A szövőiskola vezetője és egyik alapítója. Felszólította a növendékeket, hogy őt csak néninek szólítsák. A nénike fekete bársonyruhát és fekete csipke fejkötőt viselt, igazi nagyasszonyi fejkötőt. Ehhez az öltözékhez sötétkék festőkötényt hordott, rózsaszín vagy piros zsinórral nyakába akasztva. A kötényen 10 cm nagyKörösfői-Kriesch Aladár: Család Szőtte: Belmonte Leó, Gödöllő. Magyar Iparművészet, 1906. I. melléklet Körösfői-Kriesch Aladár: A Jó Kormányos. Magyar Iparművészet, 1907. IV. melléklet 39 Magyar Iparművészet, 1905. 198, 199, Szentiványi Gábor: A műbarátok kiállítása 40 Ilka és gyermekei címen ma magántulajdon Párizsban, 1918-ben újra elkészítették tűvel és fonallal, Gellér Katalin: A gödöllői műhely emlékei Párizsban. Belmonte Leó. Ars Hungarica. 1987/7. 169. a Laurence Dupourqué: Léo Belmonte Oeuvres/Works. Catalogue de ses oeuvres/catalogue of His Works. Montréal, 2000. 12. 13. szerint Az 1906-os Milánói kiállítás után, ahol az első szőnyeg elégett, 1907-ben Belmonte újra szőtte a kárpitot, ezt Ferenc József vásárolta meg schönbrunni kastélya részére, jelenlegi lelőhelye ismeretlen. 1942-ben Belmonte a kárpitot újra megszőtte, 60 x 123 cm nagyságban. Ez a kárpit ma a Colas Gyűjteményben van Párizsban. 41 Sárosi Bella: A gödöllői Iparművészeti telep, Művészi Ipar. 1905. 18-19. 1/
