Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

mindenkihez el kell jutnia, mindenhol jelen kell lennie. Művészeti elképzelése az utópisztikus szocialista eszmékkel forrt össze, a világ megváltoztatásának gondolatát összekapcsolta a környezet, nevezetesen a használati tárgyak megszépítésének programjával. Azt vallotta, hogy a használati tárgyak (a bútortól és a textiltől a lámpáig és könyvig) kézműves előállítása alkalmas az átlagember hétköznapi életének minőségi javítására. A kézművességet dicsérte és az ipari termékek művészi színvonalának emelését sürgette. Morris 1861-ben kézműves iparművészeti műhelyt is alapított, elméleti és gyakorlati munkája egyaránt hatott a modern iparművészetre, elsősorban a könyv- és textilművészetre. Az angol preraffaeliták művészetelméletét mindenképpen a szeceszszió előképének kell tekintenünk. A szecesszió nagy diadala az 1900as párizsi világkiállítás, amelyen a magyar művészek is jelesen szerepeltek. Ennek a megújulásnak a hatása érzékelhető Európa-szerte. Az iparművészet feladatának tekintette a művészet gyökereinek keresését is, amelyet elsősorban az elmúlt korok művészetében, a múltnak is egy ősi, tiszta forrásaként számon tartott korában, a középkorban és a korareneszánszban, valamint egy tisztán megőrzött formavilágban, a népművészetben talált meg. Ennek a tendenciának köszönhetően fordult az iparművészet a népművészet felé, gyűjtötte és felhasználta motívumkincsét. Az iparművészet fejlődését segítő műipart Európában és Magyarországon is az oktatás, ezen belül is a művészképzés, az iparoktatás fejlődése segítette kialakulni. 1896-ban költözött új épületbe az Iparművészeti Múzeum, amit 1872-ben országgyűlési határozatra alapítottak, mivel jónak látták „egy felállítandó Iparmúzeum hasznosságát és szükségét, annak jótékony hatását és befolyását az ipar fejlesztésére."

9 Tehát az új törekvések magyarországi fogadtatása már ekkor megmutatkozik. 1882-ben kiállítást rendeznek a könyvnyomtatás és könyvkötés emlékeinek és kortárs alkotásainak bemutatására, 1884-ben ötvösművészeti bemutatót tartottak, amit közel százezren láttak, és az anyagot 380 kiállítótól gyűjtötték össze.

10 1885-ben Trefort Ágost közoktatási miniszter megalakítja a Magyar Iparművészeti Társulatot, feladataként kiállítások rendezését határozza meg. Itt kell megemlíteni Radisics Jenő és Ráth György nevét, akik 1881-tól részt vállaltak a múzeum feladataiban. Radisics Jenő tudatos 9 Idézi Miklós Pál az Iparművészeti Múzeum gyűjteményei. Budapest, művészetpolitikát folytatott, eleven kapcsolatot tartott fenn a kortárs 1979. 11. io uo. művészekkel. A múzeum fő feladatának az ízlésfejlesztést tartotta, a 8