Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

5 Frey Erzsébet az 1930-as évekig Gödöllőn élt, felügyelőként tevékenykedett a szövőiskolában, de dolgozott mezőgazdasági területen is. Interjú Feit Magdával. Szentendre, 2003. Kérdező Öríné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató. 6 Ma Körösfői-Kriesch Aladár utca. Az 1904-05-ös években a szövő tanműhely felhívására többen jelentkeztek Gödöllőre. Közöttük találjuk Boér Lenkét, aki már korábban baráti kapcsolatban állt a művészekkel, a diódi Boér család ismeretsége révén; az említett Undi lányokat és Bácskából a Frey lányokat, akik négyen érkeztek Gödöllőre. Ők már korábban is kapcsolatban álltak Juhász Árpáddal. Vilma később Remsey Jenő felesége lett, Rózsa pedig hosszú ideig vezette a gödöllői szövőműhelyt. A másik két lány, Gabriella és Erzsébet

5 csak rövid időt töltött a gödöllői művésztelepen, de a baráti kapcsolat életük végéig megmaradt. A művészek és szövőlányok feltehetően vagy vásároltak, vagy béreltek házat, illetve szobát Gödöllőn az akkori Erdő utca környékén.

6 A gödöllői művésztelep életében a szövőműhely rendkívül fontos szerepet töltött be, de ahhoz, hogy megismerjük a gödöllői művészek munkáját, ismernünk kell a megrendeléseket és műveket is. Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor festőművészként végzett a Mintarajztanodában. Székely Bertalan tanítványai voltak, aki nagyon nagy hatással volt mindkettejükre. Tanításában a közvetlen szakmai tanítás mellett az emberré nevelést, az életre nevelést, a tanulás-megismerést és mások tanításának fontosságát hangsúlyozta, ami a továbbiakban igen fontossá vált mindkettejük és a művésztelep életében. Ezt a nézetüket végig követhetjük egész életükön, akár a szövőiskolai, akár főiskolai tanári tevékenységüket, akár mindennapi életüket tekintjük. Lényeges tehát az emberekhez, az élethez való hozzáállásuk. Schmitt Jenő Henrik filozófus barátjuk tézisei révén találkoztak az úgynevezett gnosztikus tanokkal, amelyek szintén a megismerésben, a tanulásban és a másokkal való megismertetésben látják a világ jobbra fordulását. Ezzel az ideológiával találkozhatunk festményeiken, grafikáikon, amelyek szintén jeles érdemeket szereztek a gödöllői művészeknek a huszadik század elején. Az említett elméletek hozták össze és tartották együtt hosszú éveken át a sokfelől érkező művészekből kialakult gödöllői kolóniát. A kor fontos törekvése volt a mindennapi életben használatos tárgyak művészi megtervezését hangsúlyozó iparművészet. A bőrmunkák tervezésében Nagy Sándor jeleskedett, bútortervezésben KörösfőiKriesch Aladár, Thoroezkai Wigand Ede és Undi Mariska. A mindennapi élet szebbé tétele, az egész nép tanítása, a környezet szebbé tétele, egy a mindenki által látható és élvezhető művészeti ágban, a monumen6