Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)

A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE

f) GÖDÖLLŐI SZÖUÖHUHELY TÖBTÉHETE BEUEZETÉS A gödöllői szövőműhely a huszadik század elején Gödöllőn működő művésztelep iparművészeti műhelye volt. Működésének kezdetét az 1901-es évhez kötjük, amikor Kriesch Aladár

1 Gödöllőre költözött. A városban működő művészek együttes művészeti tevékenysége, barátsága már jóval korábbra tehető. A művésztelep Körösfői-Kriesch Aladár haláláig, 1920-ig működött. Szellemi vezetője Körösfői-Kriesch Aladár, aki két társával, barátjával és későbbi sógorával Nagy Sándorral, valamint Thoroezkai Wigand Edével sokat dolgozott együtt a magyarországi művészet, elsősorban a magyar iparművészet megújításán. Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége is az alapító tagok közé sorolandó. Undi Mariskát már a korábbi évekből ismerték, fel is merült bennük egy művésztelep kialakítása az erdélyi Diódon, ahol gyakran dolgoztak együtt nyaranként. Tehát az együttalkotás szándéka már 1901 előtt is mindenképpen megvolt az alapítótagokban. A gödöllői művésztelep említésekor természetesen más művésznevekkel is találkozunk, az Undi lányok, Carla és Jolán, a szövőiskola megalakulásakor kapcsolódnak a művésztelephez annak ellenére, hogy munkáikkal már korábbi kiállításokon is részt vettek. A Gödöllőn élő Sidló Ferenc nevével a gödöllői művésztelep kapcsán találkozunk először, részt vett a művésztelep munkájában, kiállítottak általa tervezett szőnyegeket

2, később azonban szobrászati alkotásai által vált híressé. Miután a szövőiskolát az Iparművészeti Iskola tanműhelyévé nyilvánították, mint ösztöndíjas került Gödöllőre a fiatal Remsey Jenő, fivérével Remsey Zoltánnal

3, aki élete végéig Gödöllőn alkotott. Ekkor került ide Mihály Rezső, Freeskay Endre, Moiret Ödön, Zichy István Charles de Fontenay. Itt volt már ekkor Juhász Árpád feleségével és Thoroczkai Wigand Ede. 1907-ben Veszprémből ide költöztek Nagy Sándorék, Franciaországból Nagy Sándor barátja, a svéd származású Belmonte Leó, aki korábban már Veszprémben is élt barátjánál.

4 Belmonte Leót, Körösfői-Kriesch a szövőműhely oktatójának kérte fel. A kezdeti időkben telepedett le Gödöllőn a Münchenből hazatérő Raáb Ervin és felesége. ^ Ujj A szövőműhely növendékei 1 Kriesch Aladár 1907-ben veszi fel a Körösfői előnevet 2 A Gödöllőiek 1909-es kiállításán Áhítat c. ógobelin szőnyegével szerepel, készítette:Kiss Margit. Körösfői Kriesch Aladár Nagy Sándorék és a Gödöllőiek kiállítása. A Nemzeti Szalonban.katalógus. 33. 1917-ben írt levelében, leírja eddigi munkásságát utal több gobelinre, amit a gödöllői szövőiskola kivitelezett. Sidló Ferenc levele Igen tisztelt szerkesztő Úr megszólítással. Harctér, 1917. április 20. Magyar Nemzeti Galéria adattára, M.M.A. 1355/1920. 3 Visszaemlékezésében megemlíti, hogy Remsey Zoltánnal együtt több kárpitot terveztek a gödöllői szövőműhely részére. Boldogság szigete. Remsey Jenő és a gödöllői művésztelep. Magyar Televízió I. csatorna. 1979. szeptember 11. 21 óra 15 perc. Kérdező: D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. Magyar Nemzeti Galéria Adattára. 221 633/1982. 4 Boér Jenő emlékiratai. Magántulajdon. 5