Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
A szövőiskola növendékei 1927. A szövőiskola növendékei 1927. 127 A függönyöket Nagy Sándor tervezte. Adatok a MOL Y1 Általános iratok, 210. doboz 128 A Gödöllői Járási Közművelődési Egyesület és a faluszövetség Kiállításának Útmutatója, 1926. 17. 22. 129 Gellér Katalin: Nagy Sándor pesterzsébeti freskói. Pesterzsébeti füzetek, 12. Budapest, 1996. 30. 130 Veszprém Város Polgármester levele Nagy Sándorhoz, Veszprém, 1926. február 28., Nagy Sándor-ház tulajdona 131 dr. Hovhannensian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933. 21. A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. Budapest, 2002. 423 és 424. 132 Boldogság szigete. Remsey Jenő és a gödöllői művésztelep. Magyar Televízió I. csatorna. 1979. szeptember 11.21 óra 15 perc. Kérdező: D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. Magyar Nemzeti Galéria Adattára, 221 633/1982. 133 Interjú Remsey Ágnessel Szentendre 2003. Kérdező Öriné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató. láthatjuk. Az aranyszínű selyem alapra varrott betét vadrózsás-bimbós leveles díszítésű. A miseruha belsejében hímzett feliratot találunk: „Jubileumi ornátus dr. Takács Menyhért prelátus urunk őméltóságának XXX, éves örömünnepére 1930". Ugyanitt középen „1927-1930" és egy keresztespók, ami László Emőke azonosítása szerint a gödöllői szövőműhely jele az 1920-as évek után. A Fényi Ottó premontrei szerzetes által megőrzött miseruha mellett egy a miseruhához készült dalim at i kát is ismerünk, amit egy idős szerzetes juttatott el a Sárospataki Katolikus Egyházi Gyűjteménynek, és amelyre Kuklay Antal hívta fei a figyelmemet. A dalmatikának vagy a párjának fényképfelvétele megtalálható Gellér Katalin: A pesterzsébeti Szent Erzsébet templom című könyvében, ahol Vandrák Irénkét láthatjuk, amint éppen felpróbálja az elkészült dalmatikát. 12 9 1926. február 28-án kelt levélben Veszprém Város Polgármestere egy a városnak megrendelt zászlóról ír. 13 0 Az 1927. évben felszenteltek ünnepélyes keretek között Gödöllőn két zászlót, amit Nagy Sándor tervezett, az egyik az Országos Levente Zászló, a másik az Országos Cserkész Zászló, ami jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Textilgyűjteményében található. 131 Az amerikai termelésre létrejött, Kóródy György által irányított, magyar és külföldi kiállításokon szereplő, Budapesten háziipari műhelyként működő Greco gobelin szövőműhely működését 1927-ben átvette a főváros, hogy továbbra is tudjon munkahelyet biztosítani az ott dolgozóknak. Tehát nagyon fontos volt a műhelyek fenntartása támogatása, mert nemigen tudták magukat fenntartani. Remsey Jenő visszaemlékezése szerint 1921-ben vagy 1922-ben egy barátjának anyagi támogatásával rendezte be a Remsey szőnyeg- és gobelinműhelyt. A meg nem nevezett barát vette meg a gépeket és adott pénzt a műhely beindítására. A műhelyt 1947-ig működtette a Remsey család. 13 2 Mayer Ferenc nevű gödöllői asztalossal csináltattak szövőszékeket. A nagy nincstelenségben, akkor, amikor a festmények szinte eladhatatlanok voltak, a háziiparszerű szőnyegszövés látszott megélhetési alapnak. Remsey Jenő ez időben tervezett szőnyegei a szegénységnek köszönhetőek. 13 3 Feleségével, Frey Vilmával együtt tervezik a textileket, ós gödöllői középosztálybéli, iparos lányokat tanítanak be, akik először Remsey Jenő műtermében, majd megfelelő tudás, rá40
