Őriné Nagy Cecília: A gödöllői szőnyeg 100 éve (Gödöllő, 2007)
A GÖDÖLLŐI SZÖVŐMŰHELY TÖRTÉNETE
termettség esetén saját otthonukban is szőhetnek. 13 4 A szövés technikai betanítását, irányítását Frey Vilma végzi, sok esetben a kezdeti időkben ő a kivitelező is. 1927-ben jelenik meg ismét a Magyar Iparművészet hasábjain Remsey Jenő gödöllői művész neve. Ezeket a műveket a textilipari műhelyek kereskedelmét segítő, elsősorban külföldi eladásokat bonyolító OUR SFIOP cég választékában találjuk meg. 1929-ben Nagy Sándor ír a Magyar Iparművészetben, Múlt, jelen, jövő címen, és végigvezet az iparművészeti fejlődés állomásain 13 5, régi elveihez hűen pedig a kézművesipar újrafelfedezését szorgalmazza. Az 1929. évi Országos Iparművészeti és Háziipari kiállításon már külön említik meg Nagy Sándor gödöllői műhelyét, Remsey Jenő gödöllői műveit és a vegyesek között Czironyiné Békfalvy Hellát szintén Gödöllőről. Jelen van még a MANUS Rt., ahol Mihály Rezső dolgozik és Kiss Béla textilipari műhelye, ahol nagyon sok, a gödöllői textilhez hasonló szőnyeg készült. Kiss Béla foglalkozott a gödöllői szőnyegekkel, nem egyet ő javított a későbbi években. A műhelyében készült textilek sok hasonlóságot mutatnak a gödöllői szőnyegekkel. Az iparművészet változásának összefoglalóját olvashatjuk 1931 -ben Háy Gyula: Az iparművészeti oktatás jövője című munkájában. Felhívja a figyelmet a kor fontos feladataira, gondolatait érdemes összevetni a század elején megjelölt iparművészeti feladatokkal. Előre vetíti, hogy a 30-as évek iparművészete jobban fog különbözni a húszas évek művészetétől, mint az a korábbi évtizedekétől, új feladata elsősorban a piachoz való viszonyában is megnyilvánul, újfajta művészeti gondolkodást kíván, amihez természetes, újfajta iparművészeti oktatásra is szükség van. A korban elítélt szecesszió stílusát nem veti el egyértelműen, fontosnak tartja, hogy felhívta a figyelmet a mindennapi használati tárgyak művészetére, igaz elsősorban a gyáripar ellen emelve hangot. De a szecesszió ideológiája használati tárgyaik drágasága miatt nem követhető többé, szükség van a megfizethető tárgyakra. A felvevőpiac igen leszűkült, mert a korábban vásárlóképes középosztály a háború után nemigen költhetett művészetre, a megerősödött kevésszámú nagyburzsoázia pedig nem mutat érdeklődést a kortárs iparművészeti tárgyak iránt. Az iparművészeti iskola feladata, hogy növendékeit a közvetlen ipari felhasználhatóság, a nagy ipari reprodukálás, a tömeggyártási célú tervezésre készítse fel. A jövő iparművésze legyen egyúttal a nagyipar szakembere. 13 6 Remsey Jenő: Trisztán és Izolda Magyar Iparművészet, 1927. 216. Nagy Sándor: Assisi Szt. Ferenc gobelin Magyar Iparművészet, 1929. 161. 134 interjú Bara Istvánná szövőnővel. Gödöllő, 2003. Kérdező Öriné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató. Interjú Remsey Andrással. Gödöllő 2003. Kérdező öriné Nagy Cecília művészettörténész és Nagy Veronika néprajzkutató 135 Magyar Iparművészet, 1929. 1-3. 41
