Lábadi Károly (szerk.): „…csak néztem és gyönyörködtem” Népművészet a gödöllői művésztelepen (Gödöllő, 2004)

Tanulmányok - Népművészeti témák a gödöllői művésztelepen

Őriné Nagy Cecília Népművészeti témák a gödöllői művésztelepen Európa képzőművészetében a népi, nemzeti téma a romantika korában jelentkezik.

1 Ábrázolásmódjára a teljes valószerűség, a komponálatlan látvány érzetének visszaadási szándéka jellemző. A téma a 19. század közepén a magyar festészetben is megjelenik, id. Markó Károly, Barabás Miklós, Lötz Károly festészetében, ahol a magyarság, a magyar haza szimbólumaként, a puszta, a gémeskút néhány alakos népi életképpel ábrázolt. Ilyen népi életképpel találkozhatunk Barabás Miklós: A menyasszony érkezése (1856) című képén, ahol az aktuális eseményábrázolás mellett a magyar népszokásoknak megfelelően jeleníti meg az esküvőt. Fő alakjait ünneplőbe öltözteti, és megkülönbözteti a falu társadalmi csoportjait. Id. Jankó János festészetében is jelentős szerepet kap a magyar nép ábrázolása. Az irodalmi illusztrációként értelmezett népéletkép mellett allegorikus jeleneteket is bemutat. Életképein gondot fordít a szereplők ruházatára, a falusi környezet valóságszerű ábrázolására (Csokonai a lakodalomban, 1859; A népdal születése, I860). Az illusztratív, illetve allegorikus jelenetben a vidéken gyűjtött népviselet-ábrázolások alapján öltözteti fel a szereplőket, a hely jellegzetes viseleteinek ábrázolásán túl ügyel a korábbi korok viseleteinek jelzéseire is. A magyar nép ábrázolását, művészetének, viseletének, hagyományainak megjelenítését megfigyelhetjük a későbbiekben is. Ilyen jellegű művekkel találkozhatunk a 19- század második felében például: Lásd Orlai Petrich Soma: Falusi iskola,I860; Mészöly Géza: Faluvége, 1875; Mednyánszky László: Itatás, 1888; Csók István: Szénagyűjtés, 1890; Csók István: Úrvacsora, 1890. A 19. század végi, a nemzeti romantikában gyökerező művészetelmélet az 1867-es kiegyezést követő időszakban tudatos, tudományos programmá tette a népi formakincs feldolgozását. Az egész ország területén megindult a népi motívumok gyűjtése Huszka József kutatásaira építve, aki Keleten kereste a magyar nép művészetének bölcsőjét. A néprajztudomány fejlődésével később több párhuzamos gyűjtés és feldolgozás is elindult.

2 Ezzel szinte egyidőben jelentkezett a háziipari mozgalom, amely jelentős szerepet játszott mind a néprajztudomány, mind a műipar későbbi elnevezésében, az iparművészet megújulásábanmegszületésében. Az 1890-es években Münchenben alakult I lollósy-kör tagjai a plein air festés elvei mellett feladatuknak tartották a magyar művészet megteremtését. Hollósy Simon és Iványi Grünwald Béla céljait többek között így fogalmazta meg:,.A magyar művészet csakis a magyarföld anyatejéből, magyar ég alatt, magyar talajon, a magyar néppel való megújuló érintkezésben izmosodbatik, s nőhet nagyra, nőhet igazán magyar24