Lábadi Károly (szerk.): „…csak néztem és gyönyörködtem” Népművészet a gödöllői művésztelepen (Gödöllő, 2004)

Tanulmányok - Népművészeti témák a gödöllői művésztelepen

rá... Ez az ideális cél is csak úgy válbatik gyümölcsöző valósággá, ba hosszít időn át, éveken keresztül ellenszenvet, tudatlanságot és közönyt leküzdve, kitartással dolgozunk, mellette. "

3 A magyar művészet megteremtésének vágya jelen volt a nagybányaiak törekvésében is. Ők is megfogalmazták a népművészet tiszta forráskénti megismerésének szükségességét. A velük induló Csók István művészetében ez az elv a Keresztelő (1902) és a Kelengyeláda (1910) című képeken nyilvánul meg, amelyeken láthatjuk, hogy a mester nemcsak a magyar, hanem a környező területeken élő más nemzetek népművészetét is szívesen ábrázolta.

4 A korabeli felfogás szerint az egyéni magyar művészet kialakítása szempontjából igen fontos volt a magyar népművészetben gyökerező nemzeti, hazai motívumok felhasználása. A századfordulón előtérbe került romantikus elemek, a nemzeti érzés, az ősi eredet kérdése kedvezően hatott a gödöllői művészek munkásságára. Szerencsés egybeesés volt, hogy az elveiket osztó barátjuk, Koronghi Lippich Elek kedvező pozícióba került a lehetőségeket jelentő minisztériumban.

3 A gödöllői művészek számára sem volt ismeretlen a népi életkép ábrázolásának feladata.

6 Nem álltak messze a romantika művészetének eszméjétől, példaképüknek az angol romantikus festészet egyik csoportosulását, a preraffaelitákat tekintették, akiknek elméletében jelen volt a környezet szebbé, egyénibbé formáló, az iparművészet megújulásának lehetőségét elősegítő összművészeti tevékenység eszméje. A gödöllőieknél a nemzeti művészet megteremtésének vágya, a népművészet megismerése és tisztelete az általános művészeti felfogáson, divaton túl a egész életformát jelentett. Életüket és művészetüket meghatározó etikai modellé vált: a részben tolsztojánus eszméken, részben Mortis szocialista tanain alapuló, kötetlen, egyszerű, a természettel és a néppel való érintkezésében feloldódást kereső demokratikus életforma, amely a paraszti faluközösség eszményéhez próbált idomulni, s az ember szeretetében kiegyenlítő egyenjogúság elvétől vezéreltette magát, erkölcsi követelményként kormányozta a gödöllői művésztelep munkásságát. "

7 A magyar nép, a paraszt sem a korábbi évek nemzetet képviselő figurája, hanem az egyetemes esztétikai lény megfelelője. Kalotaszeg ezért is az ideális, ruskini föld helyszíneként jelenik meg életükben. A gödöllőieknél a historizmus parasztábrázolásával ellentétben olyan megjelenítéssel találkozunk, amely „csupán létezik - de nem a nemzetért, hanem a teljes emberi életért, s gyönyörű művekkel teljesíti be az esztétikai életet. "

8 A 20. század elején a magyar művészet kialakításának feladatai közé tartozott a nép alkotásainak, művészetének gyűjtése. Egyszerre több gyűjtési módszer látszott üdvözítőnek. Körösfői-Kriesch Aladár és Koronghi Lippich Elek kezdeményezésére indult el a Malonyay Dezső nevéhez fűződő néprajzi gyűjtés, melyben szinte valamennyi gödöllői művész részt vett.

9 A 20. század elején a magyar építészetben is találkozunk az erdélyi népi hagyományokban gyökerező stílusújításokkal. Ebbe a körbe sorolható Komor Marcell és Jakab Dezső építészeti tevékenysége, akik a szecessziós építészet alapgondolatának, a gesamtkunstwerknek legnagyszerűbb alkotásait hozták létre a szabadkai Városháza, 1907; a marosvásárhelyi Kultúrpalota, 1912-13- tervezésekor. A szabadkai Városházánál a két építész tervezte az épület teljes belső díszítését, Nagy Sándor és Róth Miksa készítették az üvegfestményeket. A marosvásárhelyi Kultúrpalotánál, amely a magyar szecessziós építészet csúcsteljesítménye, az épület belső és külső díszítését a gödöllői művészek együtt végezték. A népművészeti elemek felhaszná25