Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
Undi Mariska: Carla arcképe. 1911 előtt mekportréihoz hasonlóan, népművészeti elkötelezettségüket gyakran a ruhaviselettel is érzékeltették: KörösfőiKriesch Aladár: Három gyermek (Fanok Tom von Dreger: Kriesch Tamás és Gábor arcképe). Átalában fontos volt számukra a ruhaviselet, a környezet rajza. Undi Mariskát népművészeti viseletben örökítette meg a hagyományos portréfestői stílus képviselője, Tom von Dreger. Mihály Rezső Beardsley hatását mutató, de líraivá finomított Pierrot-képei mögött önarcképet sejthetünk. Undi Mariska testvérét, Carlát magabiztos karakterét kiemelendő geometrikus, bécsi stílusú fotelben ülve ábrázolta. Nagy Sándor gyakran meztelenül, megvilágosult, öntudatos emberként örökítette meg saját magát. Réti Istvánnal, Thorma Jánossal egy időben KörösfőiKrieschnél, majd Raáb Ervinnél, Remsey Jenőnél és Mihály Rezsőnél is megtaláljuk a századfordulótól kedvelt, a természetet a belső térbe behozó, dekórummá alakító portrétípust, melyen az ábrázoltat tapétamintás, virágos háttér elé helyezték (Körösfői-Kriesch Aladár: Kriesch Laura arcképe, 1894; Kriesch Margit portréja). Raáb Ervin önarcképén (1914 előtt) harsány színvilágú szecessziós mustra előtt jelenik meg a félfordulatban ábrázolt figura. Mihály Rezső Remsey Jenőről készült, négyzethez közelítő formájú portréján (1909) apró zöld pöttyök díszítik a fekete függöny-háttér alapot, választékos összhangot alkotva a zöld mintás fehér inggel. Remsey Jenő Anyám varr című grafikáján szintén dekoratív háttérmustrát alkalmazott. Körösfői-Kriesch női portréin kedvelte a szecesszió ismert, hosszúkás, japanizáló képformáját. Ezt a képtípust alkalmazta Zichy István is vörös ruhás, fehér, hosszú kesztyűt és nagy kalapot viselő hölgyet ábrázoló festményén (1911), mely eltér a gödöllőiek intimebb portréstílusától, a hazai művészek közül inkább Faragó Géza formálását idézi. Körösfői-Kriesch 1900 után készült portréi az ábrázolt karakterének megragadásán túl, szinte kivétel nélkül, lelki történések, emelkedett lelkiállapot, ideális harmónia tükrözői {Nagy Sándor portréja, 1903; Abt Nóra, 1908). 1914-ben rajzolt női feje csendes extázist tükröz, különös belső látással felruházott leányt ábrázol, a preraffaeliták szellemiségéhez közel álló munka. Portréfestészetének egyik csúcspontja Belmonte Leóról készített, zöld lombok elé állított, a fejet halvány fénnyel övező portréja (1908) a gödöllői „finom miszticizmus" kiemelkedő példája. Körösfői-Kriesch szövőnőkről festett portrésorozata (Frey Vilma, Boér Lenke, Frey Rózsa) mellett a Nagybányáról Gödöllőre pártoló Zichy István Kezek című festménye és Raáb Ervin tájképei mutatnak leginkább nagybányai jegyeket. A telep tájfestői, Raáb Ervin és a szolnoki művésztelepről átköltözött Freeskay Endre a plein air és a dekoratív képépítés között ingadoztak. A főként aprólékosan kidolgozott tusrajzairól, dekoratív frízeiről ismert Juhász Árpád egyik újabban felbukkant festménye grafikai modorától eltérő, szürkés-kékes, monokróm színharmóniában tartott tájkép, a formákat határozottan körülíró vonalrajzzal, egynemű színfoltokkal. 9 8 Remsey Jenő korai táj- és portréfestészetében igen nagy ígéret rejlett. Monumentális formálás és dekoratív összefogottság jellemzi Rózsaffy Dezső portréját és a víz opálos zöldje által uralt Dunaparti részlet című, szintén nagy formátumú festményét, mely a város piszkos szürkéivel, füstjével szemben a folyam nagyságát, erejét sugallja. A GRAFIKA ÉS A KÖNYVMŰVÉSZET KIEMELT SZEREPE A gödöllői művészek munkái alapvetően grafikus karakterűek, az irodalmi elem súlya jelentős bennük. Bár festményeken, faliszőnyegeken is megfogalmazták társadalmi és filozófiai gondolataikat, mégis a grafikák tükrözik a legsokoldalúbban elméleti kereséseiket. Körösfői-Kriesch kalendárium-sorozatában, bibliai idézetekkel alátámasztva, szociális és erkölcsi problémák megoldására tett kísérletet. 99 Nagy Sándor az Ambíció című tollrajzán feleségét és magát mint az „Egészélet szigetének" keresőit fogalmazta meg; velük szemben a szörnyek a kor erkölcsi, társadalmi, művészeti eltévelyedéseinek a megtestesítői. 10 0 Grafikai sorozatai, a Tovább... című, ahogy később a Párizsi emlékek is fejlődésregényként értelmezhetők. Ezekből a grafikákból és számtalan fantázia-rajzából születtek szimbolikus rajzai, s szürrealisztikus képzettársításainak különös kompozit lényei - az ismert idillikus művek ellenvilága. A gödöllői stílus eklektikus, a francia, a német, az osztrák szecesszió és a japanizálás legkülönbözőbb elemei21
