Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
nek beépülése jellemzi, elsősorban Walter Crane, Aubrey Beardsley, Charles Ricketts, Jessie M. King hatását mutatja. Nagy Sándor főként tollrajzokat, rézkarcokat és akvarelleket készített, a vastag kontúrozással dolgozó KörösfőiKriesch Aladártól több litográfiát ismerünk. Kriesch férfiasan szűkszavú, görög vázarajzokra és a preraffaelita modorra visszautaló grafikai stílust alakított ki. Vele szemben Nagy Sándor részletezőbb, spekulatívabb, még ha allegóriát rajzolt is, kommentár nélkül alig követhető. A Gödöllőn tevékenykedő szobrászok közül Moíret Ödön a plasztikusan formált testeket vastag körvonallal írta körül. Sidló Ferenc grafikáin a görög vázarajzok inspirációja érződik, a nők ruháit bécsiesen, erősen stilizált geometrikus mustrákkal díszítette. A grafikában nem csak a vezető mesterek voltak erősek. Zichy István már neves litográfusként érkezett Gödöllőre: életképeket, néprajzi és mitológiai témákat egyaránt magas színvonalon, jó dekoratív érzékkel dolgozott fel. Undi Mariska népi életképeivel szemben, Undi Carla lágyan hullámzó vonalakra épülő vízfesményein a japanizáló szecesszió asszimetrikus felépítését alkalmazta. Remsey Jenő György, még inkább a Körösfői-Kriesch tanítvány, Leszkovszky György a mester kontúros, erősen szintetizáló, grafikai stílusát követte. Remsey korai, dekoratív folthatásra és vastag körvonalra épülő rajzai RipplRónai szintetizmusára emlékeztetnek, később Akseli Gallen-Kallela monumentális hatású, dekoratív és realista elemekből formált expresszív stílusának a hatása alá került. Testvére, a korán elhunyt Remsey Zoltán a szecessziós szimbolizmusból induló, tehetséges rajzoló volt. Az első világháborúban elesett Charles de Fontenay-ről, a francia konzul Gödöllőn tanuló fiáról kevés adat maradt fenn, egyedül Biblia-illusztrációit említi a francia irodalom. Mihály Rezső korai vázlatkönyveiben a századelő szinte minden divatos múltidéző nosztalgiája megtalálható: meseillusztrációk, 19. századi magyar és francia divatrajzokat követő biedermeier kompozíciók és rokokó fantáziák. 101 1909 körül Aubrey Beardsley és a bécsi szecesszió együttes hatása alatt fomálta ki geometrikus alapszerkezetre, lendületes vonalvezetésre, a felszín finom díszítettségére épülő grafikai stílusát. Mihály japán fametszeteket, 19. századi divatképeket gyűjtött és matyó életképeket rajzolt. Nála találjuk a legtöbb utalást a kor egyszerre édeskés és fenyegető nőképére. Világszép testvére, Mihály (Kádár) Lívia, aki grafikai stílusát, testvéréhez hasonlóan, a bécsi és az angol szecesszió együttes hatása alatt formálta ki, szintén megfordult Gödöllőn. Szimbolikus tartalmú, csipkeszerű finomságú, az egész felületet teleíró, perzsa miniatúrákra emlékeztető, illetve az üres és teleírt felületet rimikusan váltogató, geometrikus vázú rézkarcaival elsősorban londoni, párizsi és amerikai galériákban aratott sikert. A gödöllői műhely vitathatalanul kiemelkedő munkái közé tartoznak a könyvillusztrációk. A könyv új, összművészeti szemléletét követve illusztrálta 1903-ban Kriesch Aladár és Nagy Sándor barátjuk és támogatójuk, Koronghi Lippich Elek verseskötetét, jóllehet a nyomdai kivitelezés még nem tudta követni Nagy Sándornak a szecessziós tipográfia szellemében alkotott, képpé formált kezdőbetűit, a szöveget körülíró rajzait. Elsősorban Nagy Sándornak és feleségének volt köszönhető, hogy a művésztelep a magyar meseillusztráció legjelentősebb műhelye lett. Nagy Sándor Móka bácsi meséihez készített illusztrációi szerkezetükben hűen követik a korábbi Móka bácsi-kötetek jellegzetes historizáló lapbeosztását. A központi képet gazdag keretjátékkal körülvevő egész lapos illusztrációk, és a fejlécek, záródíszek, kezdőbetűk Nagy Sándor könyvillusztrációs művészetének leggondosabban kidolgozott darabjai közé tartoznak. Kriesch Laura gyermekeknek készült számtalan rajza a gyermeki világ megértéséről tanúskodik, leegyszerűsített, látszólag naiv, de míves formavilága segítségével sokszínűen mesél és gyönyörködtet. Rajzai a kortárs angol könyvillusztrátorok stílusához állnak közel. Undi Mariska az angol tipográfiai irányt követte Szikra Régen című kötetéhez készített, kettős oldalakat kialakító illusztrációin, amelyben már a nyomda is méltó partner volt. Mihály Rezső saját maga írt mesekönyvével kiemelkedő, a bécsi Gerlach kiadó négyzetes mesekönyveinek formájára, színességére emlékeztető könyvet alkotott. A grafikában követhető igazán az a sokirányú érdeklődés, ami a gödöllőieket jellemezte. Nemrégiben kerültek elő Nagy Sándor építészeti fantázia-tervei. A reformöltözéket írásban is propagáló Undi Mariska divatrajzokat, kosztümterveket rajzolt, Mihály Rezső díszletterveket, plakátot. Undi táncosnő figurái Dienes Valéria geometrikus vázba rendezett mozdulatrajzaínak és Leon Bakszt kosztümterveinek együttes hatását mutatják. 10 2 HIVATALOS MEGRENDELÉSEK Hivatalos megrendelésre készült műveikben élt a legtovább a magyar hagyományként elfogadott 19. századi romantikus historizmus példája. A „Heimatkunst" alkotóihoz hasonlóan keresték a nemzeti tartalmak monumentális megfogalmazásának új útjait. Ahogy Lengyelországban Stanislaw Wyspianski és Józef Mehoffer történeti festő elődeik munkáját folytatták, úgy a gödöllőiek is, mindenekelőtt Székely Bertalan késői freskóinak (a Mátyás-templomban lévő falképek és a Vajdahunyadvárba, illetve a Halászbástyára tevezett kartonok) 10 3 „vonalas, új beszédét" (Nagy Sándor) és Lötz Károly nagy történelmi korszakokat
