Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
Körösfői-Kriesch Aladár: Enteriőr. 1904 JU •JR2- JF volt, hanem a magyar társadalmi fejlődés lépéshátrányából is következett, A polgári fejlődés ellentmondásait az egyén morális fejlesztése mellett, angol példaképeikhez hasonlóan, idealizált múltba fordulással szerették volna feloldani, a középkori tradíciókat továbbéltető erdélyi faluközösséget tekintve mintának. A „népnek a népért" morrisi gondolat átvétele valós tartalmú, a magyar helyzethez igazított, s a helyi kézműipari tevékenység újraélesztését, illetve meghonosítását célzó törekvésekhez kapcsolódott, melyek a 19. század végétől több régiónak is megélhetést adtak. A kézműipar és a gépipar kapcsolata a 20. század elején számos, máig megoldatlan kérdést is felvetett. A kézi technikákat, növényi festékeket alkalmazó műhelyek közül hosszasan csak azok maradtak fenn, melyek mögött gazdag mecénás állt. A gödöllőiek csak a szerény magyar középréteg támogatására számíthattak, mégis hajthatatlanul elutasították az olcsóbb gyáripari anyagok felhasználását, a minőség feladását. Tevékenységük első próbái enteriőr-tervek voltak, amelyeket itthon és világkiállításokon mutattak be. KörösfőiKriesch leginkább az enteriőröket tartotta alkalmasnak arra, hogy „az élet és a művészet közti nagy űrt áthidalni segítsék". 8 9 Jól tükrözi ezt a Váci utca 25-ben, a Műbarátok Körében rendezett 1904-es kiállításuk, amelyen Thoroczkai Wigand Ede, Kriesch Aladár és Undi Mariska közösen állítottak ki egy belépőből, ebédlőből, női és férfi dolgozóból álló együttest, amelyet Mayböhm Károly üvegfestményei, Beck Ö. Fülöp plakettjei és vázái, Vaszary János pannói díszítettek. Nagy Sándor akvarelljei, rézkarcai függtek egy másik enteriőr, a Thoroczkai Wigand tervezte ebédlő falain. Thoroczkai Wigand volt a legrutinosabb, aki ezen a tervén bécsies ízt vitt az együttesbe. A felhasznált anyagok, például az elefántcsont is a bécsiek luxust kedvelő anyaghasználatát tükrözi. A férfi dolgozószobát Kriesch tervezte kalotaszegi motívumokból, festett fagerendákkal, kopjafákat utánzó oszlopdíszekkel, hímzésekkel, virágtartókkal. Az ablak alatt tulipános láda állt, s a szekrény, a katalógusban közölt rajz szerint leginkább szűrös juhász figurára emlékeztet. A bőrmunkákkal Nagy Sándor és Fischhof Jenő volt megbízva. Az együttesben Belmonte Leó olajfestményekkei szerepelt. A Körösfői-Kriesch által tervezett szőnyegek még a pozsonyi szövőiskolában és a torontáli szőnyeggyárban készültek. Undi Mariska geometrikus alapformákból felépített, a bécsi és népművészeti inspirációt vegyítő női dolgozójának deszkabútoraihoz falusi jeleneteket ábrázoló kiegészítők készültek: többek közt Nagy Sándortól bőrmunka, szőnyeg Körösfői-Kriesch Aladártól. A párnákat, a takarót Mariska, illetve testvérei, Carla és Jolán készítették. 9 0 Undi Mariska női dolgozója és Thoroczkai Wigand 1910 körül készült, népmesét megjelenítő bútoregyüttese tükrözi a legjobban a ház és az enteriőr belső portrévá, illetve művészi programmá válását. Undi kalotaszegi inspirációra készült 1905-ös enteriőrjében a színszimbolika eszközeivel élt, a falat a „katángos mező színhatásában" festette, „az aranysárga, tündöklő" szantálfabútorral az „érett kalászok hangulatát" kívánta megjeleníteni, az ornamentika stilizált mezei virágokból állt. 9 1 A fiatalok közül Mihály Rezső 1911-ben, a Kéve kiállításán Kozma Lajos enteriőrjében mutatta be Gödöllőn szőtt
