Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
Undi Mariska műterme. 1912 előtt kárpitjait. Számos munkájukat csak vázlatokból ismerjük, például Nagy Sándortól egész sorozat állatalakos sablon maradt fenn, amelyek a látvány stilizáló-geometrizáló átformálásával születtek. ZSÁNER-HAGYOMÁNY, NÉPMŰVÉSZETI INSPIRÁCIÓ ÉS FUNKCIONÁLIS TERVEZÉS A Gödöllőn dolgozó vagy velük szoros kapcsolatban álló művészek terveiben különböző stílusfázisok különíthetők el. Az első a népművészeti, topográfiai gyűjtésekhez kapcsolható. Nagy Sándor és Juhász Árpád korai rajzainak, illusztrációinak nagy része topografikus hűségű népies életkép. Körösfői-Kriesch Aladár, Zichy István, később Undi Mariska és Mihály Rezső a Kalotaszegen és Mezőkövesden gyűjtött anyagot dekoratív stilizáló modorban dolgozta fel. Juhász Árpád naturalista, majd egyre dekoratívabb rajzokon, faragott figurákon és naiv festményeken népviseleteket, népszokásokat örökített meg. Horti Pál és Vaszary János századeleji szőnyegterveihez hasonlóan, a 19. századi zsánerből indultak ki. Vaszaryval nemcsak a magyar zsáner dekoratív átírása, hanem egy jellegzetes motívum, a szőnyegeken a cserepes virág motívumának gyakori alkalmazása is összeköti a gödöllői mestereket. „Én szőröstől, bőröstől, bundástól-lovastól csináltam ornamentet az egész magyar emberből és asszonyból, cigányból, csikósból, ekéből, ökörből, az egész magyar genreből" - írta Nagy Sándor Életrajzunk című kéziratában. 9 2 Az 1900-as évek legelején készült festményeinek, illusztrációinak, kárpit-, hímzés- és bőrmunka-terveinek nagyobbik részén 19. századi mesterek, Szemlér Mihály, Marastoni József és Lötz Károly korai népes zsánereinek, alföldi pásztor-, csikós- és gulyás-témáinak folytatója. A népéletből vett jeleneteket szecessziós ornamentikával, dekoratív vonaljátékkal keretezte, néha geometrizáló szerkezetbe fogva jelenítette meg (Szövött faliszönyeg szántóföldi jelenettel; a Művészet 1902-es számának fejlécei, záródíszei. 9 3) Más részük valamely természeti motívum stilizálásával készült [Lepkés selyemhímzés, Pillangós záródísz, doboz- és tükörtervek). 9 4 Undi Mariska virágmotívumok stilizálásával kezdte, 9 5 majd Körösfői-Kriesch hatására a népies zsáner leghívebb követője lett, még akkor is, amikor a vezető mesterek ezt a témakört, legalábbis ilyen közvetlen formában már elhagyták. Körösfői-Kriesch szintén az életkép-hagyományból indult ki, például Itatás című, ismeretlen helyen lévő szőnyegén, de a témát hamarosan monumentalizálta a Műcsarnok 1905-ös tavaszi kiállításán bemutatott Templomozás Kalotaszegen című festményének szintetizáló dekoratív formában való átdolgozásán, a St. Louis-i világkiállítás díszkapujának pannóján. Szimmetrikus elrendezésben, dekoratív vonalritmusba fogva jelennek meg a nőalakok, stilizált fácskákkal váltakozva. A témakör csúcspontja a Kalotaszegi asszonyok című (1908) kárpitja, amelyen az anyag és technika követelte geometrizáló, síkszerű formálás és a téma sugallta emelkedett hangnem harmonikus egysége megvalósult. Hasonló, a kompozíció minden elemét dekoratívan összefogó, természet és ember egységét megfogalmazó, a figurát síkornamentikává átíró módszer jellemzi a FaültetőkeX is. A népi zsáner dekoratív megújításából indult ki Mihály Rezső és Zichy István is. Saját felfogásuk szerint alkották újjá a tájképet és zsánert. Mihálynál az átírás elsősorban dekoratív karakterű, Zichy romantikus alkat, vastag körvonalakkal körülrajzolt magányos fái és emberi figurái mély átélésből, azonosulásból születtek, s a litográfia technikában rejlő lehetőségek kihasználásával készültek. Körösfői-Kriesch bútortervei a historizmusból a szeceszszióba vezetnek át. Az 1890-es években a historizmus magyaros irányába tartozó ebédlőt tervezett. Az 1906-os milánói kiállításon bemutatott miniszteri dolgozószobája a bécsies, míg ebédlője Thoroezkai Wigand Edéhez közel álló, a népi bútor szerkezetéből kiinduló munka. 96 Álalában súlyos, komor bútoregyüttesek kerültek ki a keze alól, kivételt képez ebben két rátétes, liliomos szekrénye, melyek Liliomok című festményének „finom szimbolizmusát" idézik. 9
