Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
népballadákat jelenített meg. Körösfői-Kriesch Árgirus és Tündér Ilona című faliszőnyegén a Gergei (Gyergyai) Albert könyvéből ismert itáliai eredetű széphistória egy epizódját dolgozta fel. Ennek a magyar népmesékkel rokon törénetnek a megfestését választotta a magyar mitológiát kereső elődök közül Than Mór is a pesti Vigadó szekkóján és Lötz Károly egy szintén ide készült tervezetén. 8 5 Ehhez a témakörhöz csatlakozott Zichy István is Tündér Ilona című gobelinjével (1909 előtt), melynek geometrikus formálása Gerhard Munthe, norvég művész nemzeti témájú kárpitjait idézi emlékezetbe. ÖSSZMŰVÉSZETI MŰ-TEREMTÉS OTTHON- ÉS MÚ'HELYALAPÍTÁS A gödöllőiek egységes világnézetre vágytak, kortársaikhoz hasonlóan művészet és élet, művészet és mesterség újraegyesítésén dolgoztak. Eszméiket táblaképeken, falképeken, szobrokon, kárpitokon, üvegfestményeken, mozaikokon, bőrmunkákon és hímzéseken is megfogalmazták. Festményeiket gyakran bútorok súlyosságát idéző, faragott keretekbe helyezték. Gödöllő elismerésében jelentős szerepet játszott, hogy létrehozták a tevékenységük középpontjává váló szövőműhelyt. amelyet a későbbi szecessziós társulások, így a kecskeméti telep alapításakor példaként emlegettek. 86 A Kriesch által létrehozott szövőműhely vezetőjében, Belmonte Leóban megtalálták azt az ideális partnert, aki hozzájuk hasonlóan a régi technikákat ismerve faliszőnyeg-, bőr-, illetve üvegfestmény-terveiket magas színvonalon kivitelezte. A Gödöllőn dolgozó művészek, plein air tájfestők és népművészeti gyűjtéseket végzők egyaránt terveztek a szövőműhely számára. A szobrász- és kerámiaműhelyt, melynek működését közelebbről nem ismerjük, Moiret Ödön, Sidló Ferenc és Körösfői-Kriesch alkotta, de Nagy Sándor is készített fém dombormű- és iparművészeti terveket. Nemrégiben előkerült vázlatok bizonyítják, hogy Kriesch tányérokat, Nagy Sándor vázákat és tálakat tervezett. Mihály Rezső kerámiáit a Zsolnay-gyár kivitelezte. A korabeli gyártók felhasználták a Mintarajzlapokban megjelent terveiket, például Fischer Emil Nagy Sándor pillangós motívumát dolgozta fel, illetve egy kaspóján Kriesch Aladár Itatás című szőnyege, egy másikon Undi Mariska játszó gyermekeket ábrázoló dekoratív fríze ismerhető fel. 8 7 Az ismert kortárs tervezők játékait gyűjtő Undi Mariska maga is tervezett játékokat. A nők, elsők között Kriesch Laura maguk készítette reformruhákban jártak. Visszaemlékezésekből tudjuk, hogy Duczynska Irma görögös tógában jelent meg egy, KörösfőiKriesch házában rendezett zenei esten. Undi Mariska és Nagy Sándor levelezőlapokat is tervezett, de Sidló Ferenctől is ismerünk finom rajzú, Körösfői-Kriesch gyermekeinek írt levelezőlapokat. Illusztrált levelet, levelezőlapot szinte minden művésztől ismerünk, a legmívesebbeket Nagy Sándorné készítette. A Kriesch családban mindenki tanult zenét, KörösfőiKriesch hegedült, Laura zongorázott. Klasszikus és kortárs szerzők műveiből zene- és felolvasó-esteket rendeztek, táncbemutató is volt. Undi Mariska szoros kapcsolatban állt Henri Bergson követőjével, Dienes Valériával, aki a tánc területén is úttörő elveket vallott; Isadora Duncan módszerét népszerűsítette Magyarországon. Különösen a fiatalok (Mihály Rezső, Zichy István) látogatták a Thália Társaság előadásait, díszleteket terveztek. A gödöllői letelepedést és a műhelymunka megindulását a ház, az otthonteremtés, az életmód kimunkálásának centrumba állítása kísérte. Az otthon fontosságát növelte a művésztelepnek a glasgow-i Négyekéhez, a finnországi Hvittráskhez és a belga Hatokhoz (később Nyolcakhoz) hasonlítható családias jellege. Az otthont a belvilág tükreként fogták fel, berendezése rendkívül sokat elárul élet- és művészetfelfogásukról. A Medgyaszay tervezte műteremházakkal a korszak legmodernebb törekvései jelentek meg Gödöllőn. Építészettel való kapcsolatukról újabb és újabb adatok, így a velencei kiállítási pavilon Nagy Sándor által felskicceit tervei, s organikus jellegű építészeti fantáziái tanúskodnak. Kezdetben szinte minden munkájuk kiáltvány volt, amelyben az „Élet" és eszméik szolgálatát hangsúlyozták. „Olyan lakást rendezünk be, ahol a gondolatok gazdag sokaságában nyilvánul a luxus [...] minden egyes tárgy él, él a művészet által formában és színben, éli a gyakorlati használhatóságú életét és ezen kívül éli még a háziak egyéniségének életét is, hozzásimulva minden porcikájával amaz új világnézet igényeihez, amely tulajdonképpen és szükségképpen kiváltotta, előhívta" - írta 1905-ben Körösfői-Kriesch Aladár. 8 8 A gödöllőiek szecessziója nemcsak menekülés, elvont szépségteremtés volt, hanem a hazai művészeti közegben űrt pótló, tudatos művészeti reform. A „magas" és az „alacsony" művészet válaszfalainak lerombolása, művészet és népművészet egyenrangúsítása a múlt századtól élő programok folytatásának tekinthető. Ruskin és Morris iparművészeti megújulást elindító eszméinek és kapitalizmusellenességének az átvétele, a gépiparral szemben a kézműipar előnyben részesítése nem csupán megkésettségük jele
