Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920 - The artist's colony of Gödöllő (Gödöllő, 2003)
GELLÉR KATALIN: ÚJÍTÁS ÉS TRADÍCIÓVÁLLALÁS
Körösfői-Kriesch Aladár: Sasok a hős sírja felett, 1918 Többször is a 19. századi történeti festészet, többek között Ligeti Antal és Wagner Sándor (Mátyás király hazatérése a vadászatról), Than Mór (Attila lakomája, Tündér Ilona újratalálkozása szerelmesével), valamint Orlai Petrich Soma és Madarász Viktor (Zách Felicián) műveiben feldolgozott témákhoz fordultak. Nagy Sándor a zsáner dekoratív átírására vállalkozott, a magyar típusok allegorizálására s a reformkori Magyarország, különösen a reformkori élet híres színtereit is szívesen felidézte (Szüret, naptárrajz, 1903). Arany János művei nyomán, a már említett Csodaszarvas-történetet, Attila alakját, ezen kívül a Toldi-mondát emelték ki. Nagy Sándor faliszőnyegén és Moiret Ödön plakettjén a 19. századi hagyománynak megfelelően „magyar Herkulesként" (Toldy Ferenc) jelenítette meg Toldit. Körösfői-Kriesch a magyar történeti festészetben kialakult típusokra, ázsiai néprajzi tanulmányokra és krétai emlékekre támaszkodott Székely táltosok című freskójának (Marosvásárhelyi Kultúrpalota) festésekor. Szinte minden művükben a hagyományos szimbolikát és a népművészeti motíNagy Sándor: Toldi. 1917 vumokat egyéni módon kapcsolták össze a szecessziós virágszimbolikával. Feladatként tűzték ki a magyarság egykori, ősi szimbólumainak a megtalálását, s a történelem legendás nemzetközi és magyar alakjainak méltó felidézését. A görög, kelta, indiai mítoszok hősnői (Körösfői-Kriesch: Kasszandra; Nagy Sándor: Sakuntala: Kriesch Laura: Izolda; Mihály Rezső: Trisztán és Izolda) mellett monumentális formában megjelenítették Attilát, Ildikót, Zách Klárát és Toldit. Nagy Sándor Átmenetek a nagy életközösségbe című írásában szembeállította a Nibelung-ének és a Kalevala nagy hőseit a szerényebb magyar mítoszvilággal, elsősorban Arany János hőseivel és Petőfi Kukorica Jancsijával. 8 4 A magyar történelemből és irodalomból vett témákat ismert nemzetközi toposzokhoz hajlították. Számos meseés ballada-feldolgozásuk ismert, például Csipkerózsikát Mihály Rezső több rajzon, Ligetszépe történetét faliszőnyegen és rajzon is megfogalmazta. Körösfői-Kriesch Aladár a Művészet 1903-as számában megjelent illusztrációján, Nagy Sándor és Undi Mariska üvegfestményeken székely
