Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

Körösfői-Kriesch Aladár: Bábszínház/gobelin, 1907 körül Kakasos szőnyegterv a Nagy Sándor-ház anyagából les körű és gazdag, a műhely mégis fennmaradt; a világháború alatt és utána is működött, máig élő hagyományt teremtve, A szobrász- és kerámiaműhely működéséről nincsenek pontos adatok, csak annyit tudunk, hogy Körösfői-Kriesch Aladár és Sidló Ferenc vezette. A telep szobrásztagjai közül Moiret Ödön viszonylag rövid ideig tartózkodott Gödöllőn. Az élet misztériuma című (1925 körül) mázas majolika szobra biztosan nem itt készült, noha a gödöllőiekre jellemző témavilág, szellemiség jellemzi. Mihály Rezső mázas porcelánfajansz szobrai a Zsolnay gyárban készültek. A műhely jelentőségét az is mutatja, hogy Remsey Jenő korai grafikáin a művészek közül a „Festőt" és a „Keramikust" örökítette meg. Nem tudjuk, kivitelezték-e valaha Nagy Sándor domborított fém szenteltvíztartóját, amelynek csak gipszvázlata maradt fenn a Nagy Sándor házban. Üvegfestmény-kartonjaikat maguk rajzolták, s a kor legkiválóbb magyar üvegfestőjének, Róth Miksának a műhelyében kivitelezték. Feltételezhető, hogy Nagy Sándor a már elkészült üvegkompozíción is dolgozott; a rendkívül finom rajzú belső festéseket maga készíthette. A kivitelezőkkel, mindenekelőtt Róth Miksával való levelezésük azt bizonyítja, hogy baráti, műhelyszerű együttműködés kötötte őket össze.