Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Gödöllő, 2001)

CSALÁD- ÉS NŐKÉP A glasgow-i Négyekhez hasonlóan Gödöllőn is főként művész házaspárok éltek. Többen feleségükkel együtt költöztek ide, sokan a szövőiskola művésznői közül választottak párt, Sidló Ferenc Undi Carlát, Mihály Rezső Boér Lenkét, Remsey Jenő a telep legszebb, legvonzóbb szövőnőjét, Frey Vilmát. A nőt legtöbben madonnaként, anyaként ábrázolták. Körösfői-Kriesch, aki itáliai útjain lemásolt néhány Madonna-képet, néha visszautalt példaképeire, így 1908-ban, feleségéről és Iván gyermekéről festett portréja erdélyi környezetbe helyezett Madonna. Korai munkái közül a Boldogság (1898) egyedülálló, miszticizmussal átitatott, plein air-tanulságokat beépítő festmény. A Család című (1906) gobelinjén a nőalak megformálásának szeretetteljes gyöngédsége, a sík felületen egyetlen színfoltba fogott figura és a ruha redőinek lágy vonalakkal való megrajzolása Maurice Denis anya-gyermek ábrázolásait idézi. Körösfői-Kriesch korai, feleségét zöld és vörös ruhában ábrázoló arcképei (Felesége arcképe: Zöld ruhás nő; Piros ruhás nő, 1897) lélekportrék, mutatják, hogy a festő Lötz Károly mesteriskoláját is látogatta. Szövőnőkről készült portrésorozatát színes, vonalas megjelenítés és szecessziós dekorativitás jellemzi. Frey Vilmát például 1909-ben, hoszszúkás formátumú festményen, tájképi háttér előtt sárga pettyes, zöld szegélyes, fekete ruhában festette meg. Líraisága a nagybányaiak korai, dekoratív és plein air elemeket vegyítő portréfestészetével mutat közeli rokonságot. Körösfői-Kriesch Aladár legjobb női portréit az arcok, egy-egy szín pasztellesen puha festése jellemzi (Piros ruhás nő, 1897), grafikáin az arckifejezés átszellemültségével utal az ábrázoltak karakterére {Abt Nóra arcképe, 1908). Nagy Sándorék kettős arcképeit a belső egység kifejezése, idealizmussal, lélekkel telített hangulat uralja (Kettős arckép, ceruzarajz 1904 körül). Eljegyzésüket profán Angyali üdvözletként {Ave Myriam, 1904) festette meg Nagy Sándor, s gyermekük várását megörökítő munkájának a Szent várakozás címet (1904) adta. Körösfői-Kriesch egyik szobrának a címe Sancta Mater, Moiret Ödön szobrai pedig szinte kivétel nélkül eszméket megtestesítő, átszellemült nőalakok (Ártatlanság). Sidló Ferenc feleségét ábrázoló, Nagy Sándor: Szent várakozás/ tempera, gesso. 1904