Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Egy szemtanú leírása, értékelése (Mordényi Endre) - Az önállósodó és önálló Nemzetőrség tevékenysége

1. Kovács Sándor százados rendkívül jó agitátor és szónok volt, s a város központjában lámpavasra felmászva legalább 2 alkalommal vehemens szónoklatával csillapította le az összegyűlt 1000-1500 fős fegyvertelen gödöllői tömeget (lakost), akik lelkesedésükben forradalmi szellemtől áthatottan követelték a kastélyban lévő orosz katonai egység kivonulását, s azonnal meg akarták támadni őket. Amennyiben ez megtörténik, vélhetően rettenetes vérfürdő lett volna, s ezt Kovács Sándor százados (fi 993) akadályozta meg. Gödöllő lakossága igen sokat köszönhet neki ezen, de kizárólag ezen tettéért. Személyéhez kapcsolódik továbbá azon mélységesen elítélhető tevékenységek sora, hogy mivel jól beszélt oroszul, a helybéli kastély orosz egységével a kapcsolatot állandóan tartotta, őket élelemmel ellátta, s őket és a hirtelen illegalitásba vonult gödöllői vezető kádereket a Nemzetőrség minden fontosabb lépéséről tájékoztatta. Akkori magatartása-tevékenysége ennyire ellentmondásos, elítélendő, de ezt ítélje meg az olvasó. 2. A második nevesítendő katonai személy Zajtai Antal tüzér alezredes, akit majd a Nemzetőrség tevékenységénél említek. Pleizer városparancsnok felügyelte még - általa kijelölt megbízottjain keresztül - különösen az első napokban a Nemzetőrség önálló politikai csoportját, az ún. „Benkő-csoportot". Nemzetőrség A Városparancsnokság és a Nemzetőrség Parancsnokság kapcsolatánál-tevékenységénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a meghatározó tényt, hogy egyazon épületben tevékenykedett mindkettő parancsnoksága, s azt, hogy a felsoroltakból kifolyólag a Nemzetőrség úgymond felnőtté válása ezért csak október 30 körülire tehető. Ennek a lassú önállósodásnak okát a ma olvasója talán nehezen érti meg, de figyelembe kell venni legfőbb okként, hogy az első napokban a Nemzetőrség lényegében teljesen fegyvertelen volt. (Csak néhány parancsnoknak volt oldalfegyvere, és néhány puskája az éppen őrt állónak.) A Nemzetőrség parancsnoksága a fegyverrel való kellő ellátást a Honvédségtől (Városi Parancsnoktól) remélte, de ezt úgy kellett kierőszakolni. Amint ez beindult, úgy nőtt a Nemzetőrség tevékenységének bővülése, s ennek kiteljesedésének egyik legfőbb állomása a november 4-én reggelre tervezett esemény mutatná, mármint hogy Pleizer őrnagyot a Nemzetőrség rajtaütésszerűén el kívánta távolítani, de az akkori felgyorsult események ezt megmásították. Az önállósodó és önálló Nemzetőrség tevékenysége A Nemzeti Bizottság által kinevezett parancsnok Hantos József ny. állományú honvéd őrnagy volt. Kinevezése és a megalakulás a forradalom 2-3. napjára tehető, és a székhely a már említett „Bezsilla ház" volt. 46