Sepetán Róberrt - Mordényi Endre: Gödöllő, 1956 - A forradalom és szabadságharc krónikája (Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Egy szemtanú leírása, értékelése (Mordényi Endre) - Honvédség - Nemzetőrség kapcsolata

Honvédség - Nemzetőrség kapcsolata Honvédség Köztudott, hogy 1956-ban Gödöllőn nem volt számottevő katonai csapategység, csupán a Járási Honvéd Kiegészítő Parancsnokság. Ennek okszerű következménye, hogy a forradalom kitörésének első napjaiban a Járási Forradalmi Bizottság Pleizer Ferenc őrnagyot (a Kiegészítő Parancsnokság parancsnokát) bízta-választotta meg Gödöllő Városparancsnokává. Pleizer őrnagy a Kiegészítő Parancsnokság állományában lévő 6-8 inaktív állományú katonatiszttel a „Bezsilla ház"-ba tette székhelyét, s 1956. november 4-én 11 óráig ott tevékenykedett. Lényeges szempontként említem, hogy főleg a budapesti Üllői úti tüzérakadémia tisztjei és néhány más fegyvernembeli tiszt Budapestet elhagyva Gödöllőn tartózkodott (október 25. és november 5. között), s a gödöllői állami telep méhészeti részleg épületébe szállásolták be magukat. Nevezett tisztek a szabályzat alapján bejelentkeztek a város parancsnokságánál, akikből Pleizer a nála alacsonyabb rangú tiszteket saját „Városparancsnoki" állományába vette, ők látták el a katonai jellegű, s az első napokban a Nemzetőrség akciói élére kijelölt feladatokat. A tisztek között volt két rangidős tiszt, nevezetesen alezredesek, akik akkor sajátosan nem kerültek beosztásba. Ennek később lényeges történése volt. Pleizer Ferenc őrnagy városparancsnoki tevékenységének jellemzése, értékelése: Pleizer Ferenc sorsadta városparancsnok volt, aki bár katonai szempontból mérsékelten kielégítően látta el beosztását, de a forradalom szelleme teljesen idegen volt számára. A nemzetőrség kibontakozásának és a további megerősödése időszakától kezdve (körülbelül október 30-31.) a gödöllői forradalmi lendület gátja volt. Ő a Nemzetőrséget mindvégig Polgárőrségnek titulálta és kezelte. Mint városparancsnok, eleget tett az általános katonai feladatoknak, indulásként ő szervezte meg az alapvető közbiztonsági tevékenységet, továbbá megszervezte a „Bezsilla ház", mint parancsnoki épület napi katonai tevékenységét. Végrehajtotta saját állományának fegyverrel való ellátását, rekviráltatott kb. 6-8 személygépkocsit, 2-3 tehergépkocsit, 2 motorkerékpárt, s ezek elengedhetetlenül szükségesek voltak a napi feladatok ellátásához. Ezeknek kb. 50%-át átadta a Nemzetőrség parancsnokságának. A központi épületben lévő 2-3 városi telefonvonal használatát úgy szervezte meg, hogy a Nemzetőrség lényegében csak az ő, illetve beosztottai tudtával kommunikálhatott. Az első napok induló honvédségi szerveződéseként említem meg, hogy a 3. főút gödöllői városi szakaszán felállított ún. közúti ellenőrző pontokat, melyekbe a Nemzetőrség folyamatosan bekapcsolódott, átvett és kiszélesített. A kieg. és a budapesti tisztek közül két főt kell kiemelni és nevesíteni, a többi tiszt átlagos, 1-2 fő kivételével passzív hozzáállást tanúsított. 45