Lábadi Károly: A Grassalkovichok barokk kincsei (Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

20 te" is külön kiemelte, hogy „nem vala Várasa, faluja, mellyekben jeles Templomokat vagy fundamentomokból nem építetett, vagy ékesen úgy meg nem újjítatott, hogy azoknak nem csak belső' boltozati, hanem egyéb ékességei is az ő buzgóságát hirdetik." Ezekből az ékességekből jó néhány ránk maradt. Legszebbikhez tartoznak az úrmutatók, amelyek már a XIII. századtól az oltáriszentség imádására való kitételre és körmenetben való vitelére szolgáltak, s az ereklyetartókból alakultak ki. A barokk-rokokó legreprezentatívabb ötvöstárgyai közé tartoznak, s tulajdonképpen barokk oltárépítmények. A legszebbet Grassalkovich gödöllői kastélya kápolnájának szerezte be. 1769 óta tartják nyilván a 70,5 cm magas monstranciát, amelynek talapzatára alulról az adományozó, Grassalkovich Antal címerét vésték egy ezüstlemezre. Készítője a magyar későbarokk és rokokó ötvösség legjelesebb mű2

0 Halottas Dicséret, mellyct néliai méltóságos és nagyságos Gyaraki gróff Grassalkovics Antal, Szent Istvány Apostoli Király rendének (...) utolsó eltakarítása alkalmatosságával Besnyőn, Szerafikus Sz. Ferencz Kapucinus Szerzetes fiai templomába mondott Barta Istvány (...) Buda, 1772.