A gödöllői művésztelep 1901-1920 (Városi Helytörténeti Gyűjtemény, 1981)
Gellér Katalin: A gödöllői műhely
mán készült falképeket, szobrászati és mozaik munkákat a magyarság múltjának mitikus megfogalmazási szándéka hatja át. Szintetikus, dekoratív folthatásra és a vonaljáték ritmusára építő monumentális stílusát követték a tanítványok és Sidló Ferenc is, a domborművek alkotója. Kriesch „klasszikus nemzeti" művészeteszményét, szintézis igényét tükrözi a homlokzati mozaik, a Magyar kultúra apoteózisa, melynek erősen szimmetrikus kompozícióját görög vázarajzok és quattrocento freskók ihlették. Freskóin (Táltosok, ill. Sámánok körtánca, 1912, Székely mesemondás, ill. Székely népmesék, 1913) a romantikus meseidézés számos kelléke megtalálható, de hangsúlyos vonaljátékkal kialakított kompozíciója inkább a nazarénusok monumentális, száraz előadásmódjához áll közel. Felszabadultabbak, líraiabbak Nagy Sándornak a Közművelődési Ház Tükörtermébe készült üvegablak-triptichonjai, melyeket Róth Miksa kivitelezett. Székely népballadákat, Szép Salamon Sára, Kádár Kata, Budai Ilona, Júlia, szép leány történetét dolgozta fel. Kádár Kata figurája megfogalmazásában a halál és a szerelem misztikus egységének archetipikus gyökerekre visszautaló szimbóluma, míg a szerelmesek túlvilági egymásratalálásának, virágéletének jelképes ornamentális ábrázolása népmesei egyszerűséggel jelenik meg. A tükörterem többi ablakát és bútorait ThoroczkaiWigand Ede tervezte. A gödöllőiek marosvásárhelyi művükben, mítoszidézésük szecessziós „mesehangulatában" a korszak etikai ideálképének tükrözőivé váltak. Munkásságuk külön fejezetét alkotta a grafika, mely elsősorban Nagy Sándor művében vált meghatározó jelentőségűvé. Könyvillusztrációikban elsők között valósították meg a századfordulós könyvművészet új követelményét, a könyv egységes alakítását, azaz a kötés, védőborító, előzék, ex libris, körzetek, fejlécek, iniciálék, záródíszek és illusztrációk közötti dekoratív összhangot. Azt az új illusztráció felfogást képviselték, mely szerint az illusztráció a szöveg tartalmát zeneként követi, mintegy újraalkotja (K Lippich Elek költeményei, 1903, Körösfői-Kriesch és Nagy Sándor illusztrációival; Ady Endre: Új versek, 1906, Nagy Sándor illusztrációi; Móka bácsi meséi, 1903, Nagy Sándor illusztrációival; Bariék kalandjai a nagyvilágban, 1910, Mihály Rezső illusztrációival; Szikra: Régen ... 1907, Undi Mariska illusztrációival; Inotai László: Napfiak meséi, 1913, Nagy Sándor illusztrációival). Az első világháború kitörésével nagy mértékben csökkent a telepen folyó munka, s KörösfőiKriesch halálával szétszóródott a korábbi telep. Nagy Sándor és felesége 1920 után tovább vezette a szövőiskolát, Remsey Jenő és családja is Gödöllőn dolgozott, de a telep első, a magyar iparművészet lázas századelej i útkeresésével összefonódott korszaka lezárult. Gellér Katalin