Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből

szerint pályáját joggyakornokként kezelő Grassalkovich 1720-tól már királyi jogügyigazgató és a váci püspökség ügyvédje — miért Pest környékén alakította ki egyik nagybirtokát? E birtok központjává miért Gödöllőt választotta? Tudjuk, bogy I. Antal kezdettől fogva takarékosan élt, jövedelmeit kölcsönügyletekbe és birtokvásárlásba fektette. Anyagi helyzete — a birtokszerzési lehetőséggel együtt — a hivatali ranglétrán való emelkedéssel párhuzamosan javult. Kiváló érzékkel felismerte, hogy ez a vidék földrajzi fekvése miatt közlekedési, gazdasági szempontból ideális jövendő uradalmának kiépítésére. Buda környékén már nem tudott volna terjeszkedni, a Magyar Kamara és a Zichy család birtokai voltak ott, de a pesti oldal számos lehetőséget kínált számára. Ezért a jogügyigazgató itt fogott hozzá domíniumának kialakításához a Pest—Eger—Kassa és a Pest—Szeged útvonal figyelembevételével. Hivatali előmenetele is azt indokolta, hogy nagybirtokos földesúrként Pesthez és Budához közel telepedjen le. Így hozzálátott, hogy Pest mellett egységes uradalmat alakítson ki. Gödöllő a Pesttől való — korabeli közlekedési leltételek mellett is elfogadható — távolsága, a forgalom és az áruk piacra szállítása miatt ideálisnak tűnhetett számára. Locsodon (1723) megszervezte a Gödöllő környéki birtokosok értekezletét, s ez alkalommal több részt is meg tudott vásárolni. Gödöllő és Isaszeg képezték azt a magot, amelyhez a további birtokrészeket hozzácsatolta. Már vásárlásai során törekedett arra, hogy szerzeményei lehetőleg zártan, egymással összekapcsolhatóan feküdjenek. 1747-re 14 teljes falu és 23 egész puszta volt a tulajdonában, melyek összterülete 135 000 kataszteri holdat tett ki, s ennek központjául választotta Gödöllőt. A településnek csak 1748-ban vált egyedüli birtokosává, korábban Bossányi Krisztina földesasszonnyal, majd annak halála után (1737) örököseivel osztozott a településen. Az bizonyos, hogy 1735-ben már állandó lakóhelye volt Gödöllőn, amit Bél Mátyás „secessus'Aként említ meg művében. Tudjuk, ebben az évben készült el pesti palotája, melynek szépsége, igényes kialakítása is jelzi, 3 Bél, 1739. 148. p. Maga a szó nyári lakot jelent, itt inkább házikóként értelmezhető, ugyanis Grassalkovich Antal nemcsak a nyári hónapokban élt Gödöllőn. Már itt született leányát, plébánia még nem lévén, Isaszegen anyakönyvezték 1734-ben. (Az adatot közli Varga, 2000. 13. p.)