Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből

hogy a gödöllői házikó csak ideiglenesen szolgál a környék urának otthonául. Valóban, amint megszerezte a falu egy részét, hozzálátott az építkezéshez. A munka kezdetének pontos idejét nem ismerjük, 1735 körűire datálható."

4 Mivel a településen nem volt korábbi időszakban létesített lőúri rezidenciának alkalmas, esetleg átalakítható épület, gyönyörű kastélyt emeltetett családjának.

5 A karrierépítés, anyagi gyarapodás házasságaival kiegészítve lehetővé tették a társadalmi leiemelkedést. 1731-ben személynöki állását és második házasságát felhasználva bárói címért folyamodott, s meg is kapta azt (1732).'' — Tizenegy évvel később a grófi rangot nyerte el. — A megszerzett birtokoknak is reprezentálniuk kellett a megszerzett rangot és a vagyont, hiszen utódai jövőjét, szem előtt tartva a család további társadalmi emelkedését, így alapozhatta meg a legbiztosabban. Mivel a gödöllői uradalmat viszonylag szegény, kis lélekszámú falvakból és pusztákból alakította ki, meg kellett teremtenie a hatékonyan működő, gazdasági hasznot termelő domíniumot, valamint annak leglátványosabban felfejlesztett központját. Ez a központ lett Gödöllő. A település kiválasztásában a már említett Kassára vezető kereskedelmi és postaút mellett szerepet játszhatott Vác közelsége is. (Gondoljunk Grassalkovichnak a váci püspökséghez fűződő kapcsolataira.) Mi kellett ahhoz, hogy városunk megfeleljen egy nagybirtokos főúr birtokközpontjának? A reprezentatív lakóhely mellett ki kellett építenie a települést, termőföldet megművelő jobbágyokat kellett betelepítenie, ugyanakkor biztosítania a fölöttük lévő földesúri hatalmat. A kiemelt településnek kedvezőbb feltételeket is biztosított a gyarapodáshoz a mezővárosi ranggal, az urbáriumban rögzített adózási feltételekkel. Egy aulikus, barokk főúrnak fontos volt a katolikus egyház kiemelkedő támogatása. Besnyő búcsújáróhellyé válása tovább emelte a példás vallási életet élő nagybirtokos tekintélyét. A fejlődés legegyszerűbben a lakosság lélekszámának változásán keresztül mutatható be. Az első lakossági összeírások a török 4 Varga, 2000. 13. p. 5 A kastély építéséről, művészettörténeti jelentőségéről például Varga, 2000. 11—84. pp. 6 Második felesége Klobusiczky Krisztina (1712—1738) bárónő volt. Személynökként pedig arra hivatkozott, hogy elődei is bárók voltak.