Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Szőke Balázs: Gödöllő 18. század végi településképének számítógépes rekonstrukciója

pedig egységes klasszicista homlokzattal épültek át. I^ebontása előtt a városi tanács működött az összevont épületben. Hasonló tömegű és szintén oromzatos kéttraktusos épület volt a 4. tervlapon ábrázolt uradalmi számvevői hivatal, szintén négyablakos homlokzattal. A három épület egységes utcaképet alkotott. Az 5. tervlapon, 2. szám, a Bartal-Kilián házként ismert emeletes lakóház szerepel. A számvevői házként megnevezett épület a városi paloták alaprajzi rendszerét követi. Földszintje boltozott, a szobák teknőboltozatosak, a kapualj a szín és az istálló hevederes csehsüveg boltozatokkal iedett. A lényképekről és felmérésekből ismert épület enyhén kiugró oromzatos középrizalitja 1813-ban még nincs meg, hasonlóan az udvar konzolos függőfolyosójához. Az épület fényképekről is ismert képe feltehetőleg 19. századi átépítés eredménye. Az emeletes épület Gödöllő egyik legértékesebb műemléke volt lebontásáig. A 13. tervlapon 9. szám a fővadász háza és melléképületei, valamint az alvégi kocsma látható. Az egyszerű kétablakos oromzatos fővadászmesten ház egy elegánsabb lakást rejtett. Az utcai szoba megközelítőleg 7x6 méteres nagyságával, középen elhelyezett kályhafülkéjével kisebb kastélyok termeivel megegyező kialakítású volt. Mögötte szimmetrikusan sarkított előszoba és egy kisebb kályhás szoba állt, ezt egy nagyobb, szinten kályhát ülkés szoba követte. Ehhez szobából, folyosóból és nagyméretű konyhából álló gazdasági szárny kapcsolódott. Az épülettel szemben vastag falakkal épített szabadkéményes helyiséggel rendelkező épület állt, amelynek a nyílásrendszer alapján valamilyen ipari funkciója lehetett. A nagyméretű szabadkémény alapján kézenfekvő kovácsműhelyre vagy fegyverlakatos műhelyre gondolni. Az épülethez istálló és kocsiszín tartozott. Az alvégi kocsma a parasztházak hagyományos elrendezésével épült. Nagyméretű első szobája lehetett a kocsma. Az egy tervlapon álló két hasonló felépítésű épület jól mutatja a házak léptékéből és a használók státusából adódó különbségeket. A fővadász ház beépült az egykori zeneiskola épületébe, amelyet az 1990-es években lebontottak. Helyén ma a zeneiskola egykori historizáló kiépítését megidéző, új épület áll az Ady Endre sétányon. Az alvégkocsma a ituu mentőílllomás közelében állt.