Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Szőke Balázs: Gödöllő 18. század végi településképének számítógépes rekonstrukciója

Az Ady Endre sétány másik végén állt a királyi korszakban elbontott kertészház. 20. tervlap 16. szám Az L alakú nagyméretű löldszintes épület ledett áthajtós kapualjjal épült. Az épület a városi polgárházak zártsorú beépítési mintáit követi. A főkertész lakása egy nagyobb terem méretű szobából és a konyha mellett még három nagyobb szobíiból állt. A kapu túloldalán egy két szobából álló lakrész is volt. A kertészetet tégla pilléres kerítés vette körül, amelynek anyagából több lakóház is leiépülhetett volna. A kertészetben 1 1 csehsüveg boltszakaszos pince és egy kétszobás csőszház is állt. A 19. számú tervlapon, 14. szám, az egerszegi erdőben egykor állt pusztabérlő háza és a mulatóház látható. A pusztabérlő háza kereszt alakú. Egyik szárnyában, egy, csak kintről megközelíthető nagyobb, kályhás terem állt, amelynek sarkai szimmetrikusan lesarkítottak. Ez a terem melegedőként és menedékként szolgálhatott a vadászatok során. Szintén kívülről megközelíthető, épített árnyékszék is tartozott hozzá. Az épület többi részét a pusztabérlő lakta. Ez a házrész két szobából, konyhából és kamrából állt. A királydombi pavilonnal megegyező méretű és leiépítésű, hatszögű építmény volt a mulatóház, amely zöldházként él az emlékezetben. Három oldalához négyszögű, szobából, kamrából, kintről nyíló árnyékszékből álló bővítmény csatlakozott. A hatszögű termet barokk kályhával lehetett fűteni. Az erdőkerülő házzal ellentétben ezt az épületet nem lakták, a melléképület szobája az itt tartott lakomák, mulatságok előkészítéséhez szolgálhatott helyszínül.