Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Szőke Balázs: Gödöllő 18. század végi településképének számítógépes rekonstrukciója

támogatása következtében az átlagosnál maradandóbb anyagokból és jobb minőségben kivitelezve. Gödöllő régebbi eredetű részein és külső utcáiban a régió népi építészetére jellemző ágasfás szelemenes szerkezetű házak is állhattak, amelyek rekonstrukciója a környék még álló vagy dokumentált emlékeire támaszkodik. A katalógusban az uradalmi épületek közül az 5, 11, 12, 19, 20. számú tervalapon ábrázolt épületek modelljei szerepelnek. Ali. lapon, a 7-es számon nyilvántartott, az alszámvevő által lakott ház, a kulcsár háza és a hajdúk háza került ábrázolásra. A hajdúk háza azonosítható a ma testőrlaktanyaként ismert fennálló épülettel. A másik két ház elpusztult, az alszámvevő háza helyén ma az aluljáró található. A telkek közötti területen áll az a védett műemlék barokk oromzatú lakóház, amely a tervlapokon talán azért nem szerepel mert 1813-ban már nincs az uradalom tulajdonában. Tervlapok és a bontások előtti leimérések összevetése alapján azonban bizonyos, hogy a kulcsárház melletti telek keleti oldalán áll. A kulcsárház helyét a bontások előtti térképen eredeti kiterjedésében azonosítani lehetett. Az alszámvevő házát L alaprajzú, zártsorú épületté bővítették a 19. században, de falaiban az 1970-es évekig állhatott. A rekonstrukción a négy épület a tervlapra helyezve látható. A 12. számú tervlapon 8. szám, a mészáros, a kereskedő és a mester (lakatosmester) házát mérték fel. A két utóbbi ház közös tető alatt egybeépült. Érdekessége a háznak hogy a külön konyhák kéményeit is egybevonták. A telkek jól azonosíthatóak a régi térképeken. A mészáros háza a sarokba befutó utca torkolatában állt, a keresztben futó patak árka jelölte ki a telek íves északi oldalát. A mészárszék a ház mögött külön állt, kisebb istállóval. A ház hátulsó részén egy nagyobb istálló is volt. A kéttraktusos ház a kisebb nemesi kúriákkal egyenrangú kiépítésű és alaprajzi rendszerű. A házban három lakószoba volt a konyha mellett. Főhomlokzatát három ablakkal tagolták, amelyek közül a középső vakablak volt. A hasonló tömegű volt az egybevont ház is. Hagyományos elrendezésű soros felépítésűek voltak a lakások benne, a konyha után két egymásból nyíló szobával. A homlokzatra nyíló átlagosnál nagyobb szoba bolt, illetve műhely volt. A kereskedő házához pince és kocsiállás tartozott. A két házat a 19. században egy épületszárnnyal összekötötték, udvari oldalukon pilléres klasszicista tornácot kaptak, az utca felől