Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből

adóztak a parasztok. Ritka az úrbéri szerződés, s ha volt is, a löldes­úrnak semmilyen törvényhez nem kellett igazodnia, annyi járadékot kért, amennyit jónak látott. Ez a jobbágyságot teljesen kiszolgálta­tottá tette, a terhek növekedésének nem volt akadálya. Pest megyében a vármegye késleltetni igyekezett az úrbérrende­zés végrehajtását. 5 2 A nemesség érdekei védelme mellett azért is elle­nezte a királynő rendeletét, mert léit a parasztok megmozdulásaitól. Grassalkovich I. An tal Má ria Terézia intézkedéseinek következmé­nyeként egyenesen egy Dózsa Györgyéhez hasonló méretű felkelés­től tartott. A kamaraelnök gödöllői uradalmában a jobbágyság az úrbér­rendezésnél amúgy is kedvezőbb leltételek mellett élt. Ügy vélte, királynője rendeletével csak felborítaná a patriarchális keretek kö­zött működő úrbéres viszonyokat. Grassalkovich 1. Antal jobbágyainak, az uradalom és önmaga gyarapodása érdekében nagy kedvezményeket adott. Tudta, hogy ezzel saját magát teszi gazdagabbá. Elete végéig hű maradt elvéhez: „alábbm lóddal úgy bányj, mmt veled föllyeb valódat bánni kívánod". Gon­dolkodásmódjára biztosan hatott az a tudat is, hogy a 18. század első felében még nem sokat tehettek a növekvő terhek elől elvándorló jobbágyokkal. Illetve a terhek növekedésének némileg gátat szabott a kedvező feltételekkel ide szerződött telepesek helyzete. Megengedte jobbágyainak, hogy a sót Szolnokról, Szegedről Pestre szállítsák, ami egy-két heti időtartamot jelentett, ez alatt nem kellett robotot teljesíteniük. A puszták bérbeadásakor őket részesítette előnyben, az ott bevetett földek után csak hetedet kért. Grassalkovich sosem jobbágyai kárára növelte majorságát. Olyan is megesett, hogy a jobb minőségű löldet adta a parasztoknak, a ma­jorsághoz pedig a gyengébbet csatolta. Enyhített a katonai terhükön is: a kapitányt ő szállásolta el az inspektori házban. A robotot általában amúgy sem időre mérte ki a gróf, hanem ki­adta az elvégzendő munkát és azt ellenőrizte. Ennek több oka volt. Ekkor még nem alakult ki a jobbágyterhek pontos, számszerű meg­határozása. Mindig a mezőgazdasági tevékenység jellegéhez ígazod­52 Wellmann, 1965. 155-197. pp.

Next

/
Thumbnails
Contents