Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
utak rossz minősége mégsem lehetett gátja a pesti piacra való szállításnak. I la a jobbágy jószága lábát törte vagy megdöglött a földesúr terményeinek szállítása közben, akkor kártérítést kapott a luvaros az uradalomtól. Leginkább búzát, rozsot, árpát, szénát és szalmát fuvaroztak Pestre. Az uradalom borból is jelentős mennyiséget értékesített az ottani piacon. Jelentős mennyiségű szarvasmarhát is szállított az uradalom a pesti piacra. 3'' Azonban a pesti piac sem jelenthetett állandó és biztos jövedelmet. Egy-egy rossz esztendőben busásan megfizették a parasztot, ha a fölöslegét a piacon értékesítette. De amikor nagy volt a bőség, akkor ez lenyomta az árakat, így csak olcsón tudta értékesíteni a terményeit. 3'' A gödöli ői lakosság nagy része a mezőgazdaságból élő földműves jobbágy volt. A jobbágyság több rétegre tagolódott. A legfelsőbb rétegük a telkes jobbágy volt, akiket a telek nagysága szerint hívtak egész-, fél-, és negyedtelkeseknek. A 18. század első harmadában 26 hold szántó és 12 hold rét tartozott egy jobbágytelekhez. A szántó és a rét alkotta a külső telket, melyhez tartozott egy két pozsonyi mérős (kb. egy holdas) belső telek is. Ez a belső telek, amelyen a lakóház állt, s a kert tartozott hozzá, járt a féltelkeseknek is. 1 770re az egésztelkes jobbágyok szántóterülete 38 holdra, a féltelkeseké pedig 19 holdra emelkedett. Az alsóbb réteget a zsellérek alkották, telki állományuk nagysága Gödöllőn telek volt. Szőlője azonban szinte minden családnak volt, ami segítette a megélhetésüket. A közös legelőre korlátozott számban hajthattak ki állatokat, de a megélhetéséhez munkát kellett vállalniuk vagy a földbirtokosnál vagy pedig valamely módosabb gazdánál. A jobbágyok közül a legszegényebbek a házatlan zsellérek voltak. Ők élelem és némi bér fejében dolgoztak. 3 8 A jobbágyság mellett a településen átmeneti rétegek is megjelentek. Ilyenek voltak például az árendások, akik a földesúri regálék, például a kocsma, a mészárszék, a pálinkafőző, a bolt vagy a malom bérlői voltak. A bérleti díjon felül más adóval nem tartoztak a föl35 Wellmann, 1933. 103. p. 36 Wellmann, 1933. 83. p. 37 G. Merva, 2007. 191. p. 38 Wellmann, 1933. 76. p.
