Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
desúrnak. Nemzetiségüket tekintve Gödöllőn főleg görögök, zsidók és németek voltak. A másik fontos átmeneti réteget a taxások alkották. Eredetileg felszabadított jobbágyok voltak, fő jellemzőjük — az 1 723: 61. tc. értelmében — a szabad költözés és a robot alóli mentesség volt. Utóbbit nem minden esetben tartotta be az uradalom. Földjük nem volt, szőlőjük azonban a zsellérekhez hasonlóan nekik is lehetett. Általában valamilyen mesterséget űztek, a nevük is ezzel állt kapcsolatban. Mesterségük űzése fejében a földesúrnak adót (taxát) fizettek. Leggyakoribb közülük a kovács volt. Szinte minden településen élt és dolgozott kovács, sokan a község szolgálatában is álltak. A lalvak életének meghatározó taxás mesterembere volt a molnár is. Ó nemcsak a gabonafélék őrlésének mesterségét űzte, hanem az ácsmunkáknak is a mestere volt. Mellettük sok helyen volt takács, szabó, szűcs, fazekas és pintér. A Grassalkovich uradalom 14 községében 1782-ben 129 taksás közül 14 kovács, 9 csizmadia, 7 takács, 7 szabó, 6 molnár, 6 fazekas, 4 szűcs, 1 pintér és 1 kőfejtő volt. A ház és a beltelek után járó censussal (földbérrel) együtt fejenként 2-8 forint adót fizettek, ami később átlagosan 20 forintra emelkedett. Sok esetben a pintér vagy a molnár mentesült a taxa fizetése alól, mert az uradalom számára is végzett munkákat. Ennek lejében mentesültek a fizetési kötelezettség alól. 0 0 A település különálló társadalmi rétegét képviselték az uradalmi tisztek és alkalmazottak. A 18. század második felében minden nagybirtokrendszer kialakította a saját igazgatási rendszerét. Az uradalmak tisztjei elszegényedett nemesi családok tanult gyermekeiből lettek, kiknek nemesi címükön és társadalmi kapcsolatain kívül más vagyonuk nem volt. Egy-egy elnyert tiszti állás biztos és jó megélhetést, társadalmi elismerést jelentett. A gödöllői Grassalkovich uradalom tisztikara is fokozatosan alakult ki. Kezdetben számtartó és ügyvéd segítette I. Antal munkáját. 1746-ban már volt inspector, számvevő, földmérő, tiszttartó, kasznár, kulcsár is a birtokközpontban. 0 1 Számukra épültek a település új uradalmi lakóépületei, melyek hivatalként is szolgálhattak. ®=h> 39 Wellmann, 1933. 75. p. 40 Wellmann, 1933. 75. p. 41 Részletesen lásd Varga, 2000. 102-103. pp.
