Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből

ám ezek Grassalkovich II. és III. Antal idejére estek,

5

1 a birtokalapító követeléseit mindig elfogadták. A pallosjog elnyerése után Grassalkovich I. újabb kiváltságot szerzett. Gödöllő 1763-ban kuriális faluból mezővárossá (oppidum) vált. Ennek jelentősége a kedvezményes adózás mellett a vásártartási jogban rejlett, amellyel a földesúr a kereskedelmi lehetőséget kívánta előmozdítani. Évente négy napon lehetett vásárt tartani: május 20-án (Űrnapján), június 29-én (Péter-Pál napkor), október l-jén (Szent Remigius napján) és december 13-án (Luca napon). A vásári napokon tartották a kirakodóvásárokat, kizárólag délelőtt. Egy nappal korábban az igavonó marhavásárt.'

1

2 A gról a vásár tartásának színhelyéül a kastély melletti területet jelölte ki (ma Szabadság tér). A 150 x 1000 m-en kivágatott terület egy részén rendezte be a gödöllői vásárteret. De a Gödöllőn tartott vásárok sosem váltak igazán jelentőssé. A 19. század közepén, Fényes Elek írta Geographiai szótárában, hogy a „kézművesek cvaknem minden ágából elegendő vzámmal találtatunk, de négy orvzágov vájárai csekélyek, v a hétfőn év cvütörtökön kezdett heti vávárjai vehogyvem akarnak talpra állni ". Ennek a csekély forgalomnak Pest közelsége volt az oka. Itt a terményeket jobban értékesíthették, ezért a gödöllői gazdák szinte mindent, amit tudtak a pesti piacra hordtak. A helyi vásárokat leginkább a környező falvak — Valkó, Vácszentlászló, Kerepes, Dány, Zsámbok, Szada, Túra, Mácsa, Bag — lakossága látogatta. A szomszéd települések gazdái szívesen hozták gabona és takarmány fölöslegüket a gödöllői vásárokra és a heti piacokra egyaránt.

3'

4 Gödöllőnek helyzeti előnyt adott Pestnek, az ország kereskedelmi középpontjának és a budai katonai parancsnokságnak a közelsége. Am hiába volt a pesti piac, az utak rossz minősége miatt nehéz volt oda eljutni. Nagy fontosságú kereskedelmi út volt a Pest—KerepesGödöllő—

Bag—Hatvan—Miskolc—Kassa útvonal, de csak nyáron a szárazság, és télen a fagy idején volt járható. Ősszel és tavasszal az esőzések miatt tengelyükig süllyedtek a kocsik a nagy sárban. Am az e •:<• 31 1819-1834 és 1835-1848 között folyt úrbéri per a sedrián. 32 Horváth, 1941. 17. p. 33 Fényes, 1851. 58. p. 34 Ürmössyné, 1927. 34. p.