Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
benedvesítettek és — esetenként növényi anyagokkal keverve — megdolgoztak. Az építés során az előkészített alapanyagot két vízszintes deszka vagy palló közé szórták és azt keményre döngölték vagy taposták. A deszkák a művelet során zsaluként funkcionáltak. 2 6 A vert fal terjedésének egyéb oka is volt. A 18. század végén az európai fahiány már Magyarországon is éreztette a hatását. Így központi intézkedésekkel próbálták a jobbágyot rávenni, hogy a házait egyre kevesebb fa felhasználásával építse. 2 7 Kazinczy Ferenc utazásai során 1828-ban járt Gödöllőn. Ekkor így írt a mezővárosról: „...várnak nevezett kavtély tornyov fedeleit kaira, jobbra a földmívevek nyomorú lakjaikat akácerdő fedi el, o azok a liliputi kerít evek, azok az árkok, melyeket nem vala nehéz átlépni, azok a yyűvzíínyi vártaházak nem látvzanak többé. A harmadik Gravvalkovieh moot a legvzebb íz/év kertben lakik, v a kevély lak a vzegény vivkokat, a vzegény vivko'k a hercegi lakot kölcvönöven nem pirítják." Ebből a leírásból is kiolvasható, hogy a 19. század eleje már nem a dinamikus fejlődés időszaka. A birtok rendbetétele mellett a gróf pallosjogot kért Mária Teréziától. A királynő 1762. szeptember 24-ei keltezésű adománylevele „kiterjesztve mindenféle bűntényekre" felruházta a kért kiváltsággal. Ez igen fontos volt, mert ugyan a kor minden földbirtokosa rendelkezett a jobbágyai feletti bírói hatalommal (az úriszékkel), de pallosjoggal általában csak a nagybirtokos nemesek rendelkeztek. A pallosjog biztosította a kínvallatás és a kivégzés jogát, illetve azt a jogot, hogy az uradalom területén tetten ért idegeneket is az ítélőszéke elé állíttatta a birtokos. Ez a kiváltság tehát a nemes által birtokolt terület feletti jogi hatalmat jelentette szemben az egyszerű úriszékkel, mikor a birtokos csak a saját jobbágyai felett ítélkezhetett. A nemesi ítélőszék első és másodfokon bíráskodott polgári (adósság, örökösödés) és büntető (tolvajlás, testi sértés, gyilkosság, stb.) ügyekben egyaránt. A vérhatalom jelképeként — általában a földbirtok határán — felállított akasztófa helyét Gödöllőn nem sikerült megtalálni, a kivégző eszköz meglétéről semmilyen adat nem maradt fenn. Akasztásos 26 Balassa, 1997. 106. p. 27 Wellmann, 1933. 145. p. 28 Busa, 1995. 219. p.
