Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)
Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből
mörsége biztosította a csapadék elleni védelmet. A Felvert zsúptető esetében töretlen szalmából készült a tető alapanyaga. Készítéséhez hosszú, egyenes szárú rozsszalmát használtak. Készítésmódja megegyezett a nádtető készítésével. A rozsszalma csomókat tövükkel felfelé a tetőlécekre fektették, majd a csomókat kioldva zsúpverővel vagy nádverővel egyenletesen felverték. Ezek után a nádtetőhöz hasonlóan gúzzsal vagy dróttal a lécekhez kötötték. A két technológia közül valószínűbb, hogy az első volt használatban. A gödöllői lakosok házainak nagy része igen rossz állapotban lehetett, mivel Grassalkovich I. Antal a telepesek mellett az őslakosokat is támogatta, ha azok új házat akartak építeni maguknak. A lehetőséggel élni kívánt jobbágyok az építkezéshez szükséges fát ingyen kapták az uraság erdeiből. A földesúr az épületfán kívül 10 forinttal és 10 kiló gabonával segítette az építkezőket. 2 0 Igaz, minden eladott jobbágyház vételárából 10% az uradalmat illette. Az eladáshoz természetesen a birtokos engedélye kellett. Ezek a lépések elősegítették a település arculatának változását és az itt lakók életminőségének fejlődését. Már nem a korábban alkalmazott sövényfalas építési technológiát alkalmazták, hanem a sokkal fejlettebb és költségesebb mór téglából épült falazatot használták. A mór tégla, más néven nyers tégla a vályogtéglához hasonlóan agyagból, földből gyúrt, finom szemcsézetű építőanyag volt. A vályogtéglától eltérően növényi anyagokat nem tartalmazott. Méretei az égetett téglával azonosak voltak, de nem égették, hanem csak a napon szárították. Elmondható, hogy Grassalkovich I. Antal intézkedései technológiai változást is eredményeztek. Grassalkovich II. és III. Antal készpénzjövedelem centrikus birtokpolitikája megszüntette a jobbágyok támogatását. Eleinte II. Antal még kölcsönökkel támogatta az új házak építését. Később már nem járt semmiféle földesúri támogatás újonnan épülő lakóházakhoz. Ennek következtében a 19. században ismét egy másfajta falazási módszer terjedt el a településen. Ez a vert fal volt. A vert fal építésének az alapanyaga az előzőekhez hasonlóan a föld volt, de ez nem igényelt akkora előkészítő munkát és szakértelmet, mint a mór téglából épített fal. Készítéséhez a legalkalmasabb az agyagos talaj, melyet vízzel 25 Nóvák, 2005. 221. p.
