Czeglédi Noémi - Fábián Balázs: „Birodalmam alatt…” (Gróf Graojalkovich Antal) Gödöllő mezőváros élete a 18. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 12. Gödöllői Városi Múzeum, 2011)

Czeglédi Noémi – Fábián Babízo: Fejezetek Gödöllő 18. századi fejlődéséből

így a korábban teljesen református vallású község I 0 év alatt részben katolikus vallásúvá vált. A korábban tiszta magyar lakosságmik egy része pedig csak németül tudott. A telepítés után a legteljesebb összeírás II. József nevéhez fűződik. Az ő rendeletére 1784—85 között végeztek népszámlálást, likkor 398 család élt Gödöllőn, 14 pedig Besnyőn. Az összlakosság száma 1781 fő volt.

1

2 Ekkora demográfiai növekedés együtt járt a falu utcahálózatának bővítésével. A kastélyig nyúló Haraszti erdő fáit a gróf egy területen kivágatta a pesti (ma 3-as főútvonal) és a váci út (ma Dózsa György út) között. Itt helyezte el a vásárteret (ma Szabadság tér), és nyitott új utcákat a telepeseknek. A letelepedőknek új, német ízlésű házakat is építtetett. A legszélső utcában (ma Körösfői-Kriesch Aladár utca) már csak néhány gazdasági épület volt. Az új temető, melynek helyét a birtokos jelölte ki, már kívül esett a lakott településrészen.

15 A Rákos patakot több helyen ívelték át az uradalom által épített kőhidak, a község külterületén lontos gazdasági épületek emelkedtek (présház, malmok, 1000 állat befogadására elegendő juhakol). Városunkban megjelentek az első köztéri szobrok (Nepomuki Szt. János szobra és a Mária-oszlop), szökőkutak. „.../!' Városbeli épületek között nevezetesebbek az Uraság tisztyeinek lakó helyei, a piatz közepén pedig Boldogságos Szűz /Máriának képe, az előtte lévő ugró kúttal egyetemben, a ' vendég fogadó, és a 'serház, [tiszai között pedig legnevezetesebb az Ország uttyában lévő házak, a serház, me/lyek egyenlő mérték szerént építtettek, és többnyire a földes (íróságnak költségével— — írta Korabinszky János a településről.

1"

1 A falu eredetileg is meglévő utcái megmaradtak, de az utcakép módosult. Az ún. Alvég

1"

5 utcája, az Isaszeg felé vezető út (ma Ady 12 A népszámlálásra vonatkozó adatokat részlten közli Dóka, 2001. 42^15. pp. 13 Lásd a településről 1760 körül készült kéziratos térképet. GVM TA. 2. 14 Vályi, 1799. II. 50-52. pp. 15 A hosszan elterülő falvak belterülete általában jól elkülöníthető részekre tagolódott. A településrész nevek között országszerte gyakori az „Alvég" és a „Felvég" elnevezés, amelyek az egves részek fekvési irányára, égtájakhoz viszonyított elhelyezkedésére vagv a térszint különbözőségére utalt. Sok településen ezek az elnevezések évszázadokon keresztül megmaradtak a helyi közösség szóhasználatában. Gödöllőn mára csak az „Alvég" maradt meg kollektív tudatunkban, a „Felvég" és „Hídvég" nevek már csak a helytörténeti munkákban jelennek meg.